INTERJÚ / ESSZÉ

Luther egykor tételeket szegezett ki a kegyelem meghamisítása ellen. Balog Zoltán korában már nincs szükség erre. Elég egy telefon, egy aláírás, egy pápalátogatás – és egy református püspök, aki a kegyelmet kivonja Isten kezéből, majd beadja az állam iktatójába.

Az Orbán-rezsim elmúlt tizenhat éves ténykedésének ez az ügy kétségtelenül az egyik szimbolikus esete, mely mindent elmond az álkeresztény képmutató rendszer működéséről, moráljáról és értékeiről. De nem válhat propagandisztikus eszközzé.

A történet lényege: Acháb király a válság okát Illésre hárítja, mintha a próféta volna az ország bajainak okozója. Illés viszont visszafordítja a vádat: a romlás oka a királyi hatalom hűtlensége, Baál-kultusza és politikai-vallási korrupciója. Ez a hatalmi hazugság ősi szerkezete...

Egy hasonló politikai innovációhoz s ezzel saját lesújtó megítélésének és terhelt történelmi emlékezetének megmentéséhez Sulyok Tamásnak mindössze annyit kell tennie, hogy felajánlja a lemondását, azzal a feltétellel, hogy utódját a három országgyűlési frakció egyetértésben jelölje ki.

Orbánt az alkotmányos rend megdöntése, államellenes bűncselekmény, valamint köztörvényes bűncselekmények miatt a vagyonelkobzás mellett élete végéig tartó börtönnel fenyegetett cselekményekért lehet és kell felelősségre vonni. Ez tartaná őt távol a hatalomtól, nem a korlátozás.

Ha pedig valami elromolhat, az előbb-utóbb el is romlik, ezt példázza a lengyel, majd a magyar kormány EU-val szembeni csatározása. A Bizottság, majd a Parlament eddig ezzel a két országgal szemben indított az Alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást...