HATÁRSÁV

Tanács Zoltán: új, átlátható, szakmailag megalapozott tudománypolitikai fordulatra van szükség

Az Élvonal Alapítvány az előző kormánnyal kötött szerződés értelmében évente átlagosan körülbelül 40–50 milliárd forintban részesül, ez az összeg a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak akár az egyötödét is kiteheti. Vagyis nem egy kisebb szakmai program.

Eltűnt egy alapvető szó a magyar nyelvből, de máig sem tudják, hogy miért

A honfoglalás előtti korból van két olyan helynevünk, amelynek írásos változata ránk maradt, mégpedig Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár művében (De Administrando Imperio). Ezek a Levédia és az Etelköz. Mindkettő a magyarok korábbi lakóhelyét jelöli.

Egyre nagyobb bajban a Föld

A globális felmelegedés nem csak tény, de egyre gyorsul, és emiatt az életfeltételek (nem csak az ember, hanem az egész bioszféra számára) romlani fognak várhatóan. Folytatódik az a globális kihalási folyamat, amelynek a veszélyére már régóta felhívták tudósok a figyelmet

“Kína már vezető szerepet játszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében”

a mesterséges intelligencia immár a gazdasági és tudományos élet aktív szereplőjévé vált, ezért valamiféle nemzetközi ellenőrzésre feltétlenül szükség van. Ennek érdekében Kína már több javaslatot is tett, és több országgal együttműködik.

Toró Tibor: József Attila transznegatívum-elmélete és az anyag–antianyag-szimmetria(sértés)

„Én fölnéztem az est alól / az egek fogaskerekére – / csilló véletlen szálaiból / törvényt szőtt a mult szövőszéke / és megint fölnéztem az égre / álmaim gőze alól / s láttam, a törvény szövedéke / mindig fölfeslik valahol.”

Szabó T. Attila: Összeállítás – Új eredmények a Science 6748. száma szerint

Kezdjük érteni, hogy az asztrociták miként modulálják az idegsejtek működését, hogy az itt jelentkező működési zavarok hogyan hatnak a kognitív folyamatokra. Amelyektől végül eredményességük, sikerességünk és végső soron jólétünk és boldogságunk is függ.

„A világ nem egyszerűen okozati lánc, hanem valószínűségi, önteremtő hálózat” – Interjú Csáth Gábor Péter Tivadar mesterséges intelligenciával

Az élet és a tudat leírásánál egyre több filozófus, biológus és rendszerelméleti kutató nem-lineáris, nem-determinista modellekhez nyúl – ilyen például a Markov-lánc vagy a Bayes-hálók, dinamikus rendszerek, komplex adaptív rendszerek fogalma is.