a Gödöllői Királyi Kastélyban idén februárban (Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Alapítvány és maga Krausz Ferenc helyreigazításra próbálta kötelezni lapunkat, de nem hagytuk magunkat. Ők pereltek emiatt, de az elsőfokú ítélet értelmében elbukták ellenünk a pert. A bíróság szerint ugyanis cikkünk kifogásolt állítását nem kell helyreigazítanunk.
A Magyar Hang hozta nyilvánosságra két hónappal ezelőtt, hogy a magyar tudományosság számára szinte felfoghatatlanul sok, több mint negyedbillió (pontosan 261,7 milliárd) forintot juttatott a Hankó Balázs vezette egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium a Fidesz-kormánnyal kifejezetten szívélyes viszonyt ápoló Nobel-díjas Krausz Ferenc által irányított Élvonal Alapítványnak. Alig két hónappal a választások előtt kötöttek velük finanszírozási szerződést, amit elméletben csak mindkét fél egyetértésével lehet megváltoztatni.
Cikkünk megjelenése után Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy felbontják az alapítvánnyal kötött finanszírozási szerződést, és a már átutalt pénzt is visszakövetelik. Tudomásunk szerint azóta tárgyaltak az alapítvány képviselőivel a jövőről, amiről egyelőre nem sokat tudni. A finanszírozási szerződést egy magánszemély kérte ki közérdekű adatigénylés keretében az alapítványtól, és tőle jutott a birtokunkba. Krausz Ferenc egy korábbi sajtótájékoztatón megtagadta, hogy a finanszírozási szerződést a sajtó rendelkezésére bocsássa. A Telex cikke szerint így nyilatkozott: „Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel (Kulturális és Innovációs Minisztérium), de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük”. Cikkünkben ezek alapján „titkoltnak” minősítettük a szerződést.
Cikkünk fő állítása tehát az volt, hogy az alapítvány 261.700.000.000 forintot kapott a kormánytól mindenféle pályáztatás nélkül, a magyar tudományosság teljes fennmaradó részének kizárásával. Ezt az állítást az alapítvány képtelen volt cáfolni, hiszen azt a szerződés egyértelműen bizonyította. Valahogy azonban vissza kellett vágniuk a leleplezésért.
Ezért az ellentmondásos tevékenységen kapott szereplők klasszikus – bár kissé unalmas – taktikájához folyamodtak. Próbáltak találni valamilyen érdektelen és a lényeggel egyáltalán nem összefüggő apró részletet, amit megtámadhatnak, hátha a bíróság helyreigazításra kötelezi a lapot. Ez esetben lobogtathatták volna az ítéletet, és hivatkozhattak volna arra, hogy a bíróság elmarasztalt minket. Holott persze ez esetben sem a cikk fő állítása vált volna semmissé, hanem csak egy érdektelen apróságot kellett volna helyreigazítanunk.
De sikerült? Hát nem. De mi is történt pontosan? Az Élvonal Alapítvány és II. rendű felperesként Krausz Ferenc is helyreigazítási pert indított lapunk ellen a Fővárosi Törvényszéken. Keresetükben azt kifogásolták, hogy mi „titkoltnak” minősítettük a szerződést. Az ügyben a múlt héten tárgyalást is tartott a bíróság, most pedig kézhez kaptuk az elsőfokú ítéletet. A bíróság elutasította az alapítvány keresetét, és arra kötelezte a felpereseket, hogy fizessék meg lapunknak a perköltséget. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság indoklásában kiemelte, „az alperesi közlés nem valótlan alapokon nyugszik, a felperesi elzárkózó magatartás kapcsán rögzíthető volt, hogy a nyilvánosság tájékoztatástól való elzárása történik a tájékoztatás elmaradásával, azzal, hogy a sajtó érdeklődésére sem válaszolhattak, adatigénylésre sem nyilatkozhattak, ez titkolózásnak minősül, ekként minősíthető.”
„A nyilvánosságtól való elzárása pedig kétségtelen, hogy megvalósult a szerződésnek azzal, hogy nem tájékoztatták automatikusan, létrejöttét követően e súlyos költségvetési terhet jelentő közpénz-költésről a közvéleményt, illetve sajtóérdeklődésre, és közérdekű adatigénylést követően is csak kormányzati hozzájárulással ad(hat)tak tájékoztatást a szerződés részleteiről. Az alperesi közlés tehát nem valótlan, nem helyreigazítandó” – folytatódik az indoklás.
