Mikó Imre: Gondolatok az emlékirat-irodalomról

Ahhoz, hogy emlékirat szülessék, először rendszerint történnie kell valaminek, amire érdemes emlékezni. Különben a szürke hétköznapok leírása nem hivatásos író tollával, még ha a történész szempontjából értékes adatokat tartalmaz is, unalomba fullad.

Kacsir Mária: Mire született Hamlet?

Fortinbras szerepét a drámában ő is felismeri, de egészen más értelemben növeli félelmetessé; nem azért hozza színpadra, hogy a kíméletlen vaksorsot személyesítse meg, hanem mint politikai cselszövőt, akinek az intésére seregek állnak készen, talpig fegyverben.

Szász János: Notesz – Menekülés a jövőbe

A hagyományos giccstől eltérően a tudományos-fantasztikus giccs a teljes kikapcsolás hatásával dolgozik: olvasóját kiemeli a történelemből, a jelentől elfordítván fejét, a jövőt is megtagadja tőle. Borzongató szórakozás

Horváth Andor: Alif

Az arab irodalom nyelve a klasszikus arab, amely lényegében, nem számottevő változásoktól eltekintve azonos a tizenhárom évszázaddal ezelőtt született Korán nyelvével. Lehet-e ma ez a nyelv az irodalmi kifejezés eszköze?

Baróti Pál: Így lettünk politikusok…

Olvassuk el pusztán a kötetnyitó kis publicisztikát, az Irodalom és szocializmust, mely 1938-ban íródott egy munkáslap számára; olyan árnyalt szemléletről tanúskodik, mely hosszú időre eltűnik majd a művészetek vizsgálatából.

Vita Zsigmond: A vidéki sajtó rejtett értékei

Felmerül itt a vidéki időszaki sajtó fontossága is, ez pedig minden kutatót érdekel. Dr. Csiky János ugyanis többek között ezt írja: „Gyergyóban már a múlt század eleje óta voltak hetilapok: Csík vármegye, Gyergyó, Gyergyói Újság, Székely Szó, Gyergyó vidéke.”

Gálfalvi Zsolt: Szövetségek

Irigykedve elgondolkoztam egy pillanatra: hát Lászlóffy Ali még mindig fiatal? Bárcsak az lenne (én is fiatalabb lennék akkor)! Persze, az évek számát tekintve az is, hiszen innen van még a negyvenen, költőként azonban már rég a legjelentősebbek között van a helye, életkorra utaló jelző nélkül.

Vajnovszki Kázmér: Brassói lap –125

A két világháború között a Brassói Lapok Kacsó Sándor szerkesztésében a kor áramlatából a plebejusi vizek felé evezett, maga köré tömörítette Erdély haladó közíróit, szolgálta a nép, a dolgozók érdekeit, legjobbjai az osztályharc szellemében szálltak síkra a tömegekért.

Vita Zsigmond: Sipos Domokos levelei Áprily Lajoshoz

Sipos Domokos nagyon önérzetes volt, még a legnehezebb időkben is; csak olyan segítséget akart elfogadni, amelyet a munkájával kiérdemelt. Különösképpen hangsúlyozta a történelmi hűség fontosságát az elbeszélésekben...

Papp József: A génműködés – és szabályozása

A DNS-molekulák felszínén elhelyezkedő, azt mintegy beburkoló hisztonmolekulák pozitív töltései semlegesítik az előbbiek negatív töltéseit. Ezáltal a DNS-molekulák sokkal tömöttebb elrendeződése jön létre.