A miniszterelnök bejelentésével összhangban a kormány fel fogja mondani a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal kötött, választások előtt megkötött, többéves közfeladat-finanszírozási szerződést, amelynek összege 261,7 milliárd forint – jelentette be a Facebookon Tanács Zoltán.
A tudományos és technológiai miniszter szerint a döntés nem azt jelenti, hogy a kormány ne támogatná a tudományt.
Szavai szerint a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, innováció és tehetséggondozás az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet, megbecsülést és kiszámítható támogatást, amely egy sikeres, versenyképes országhoz szükséges. Magyarország K+F-ráfordítása GDP-arányosan ma körülbelül 1,3 százalék, miközben az uniós átlag 2 százalék felett van, az európai élvonal pedig 3 százalék körül teljesít.
„Ezért a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb tudománypolitikai vállalása az lesz, hogy a magyar kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat fokozatosan, kiszámíthatóan és érdemben növeljük. A cél világos: a ciklus végére Magyarország érje el a GDP 2 százalékát K+F-ráfordításban, a következő nyolc-tíz évben pedig közelítsen az európai élvonalat jelentő 3 százalékos szinthez” – fogalmazott a miniszter.
Szerinte az a kérdés, elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy kekva-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. „Erre a válasz: nem” – szögezte le.
Érvelése szerint az Élvonal Alapítvány az előző kormánnyal kötött szerződés értelmében évente átlagosan körülbelül 40–50 milliárd forintban részesül, ez az összeg a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak nagyságrendileg akár az egyötödét is kiteheti. Vagyis nem egy kisebb szakmai programról beszélünk, hanem a magyar tudományfinanszírozás egészét befolyásoló döntésről. „Ráadásul a program céljai között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új Élvonal Központ felépítése Budapesten. Ez már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése” – vázolta Tanács Zoltán, hangsúlyozva: a probléma az, hogy az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatás kekva-modelljénél már megismertünk, nevesül „közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.”
A miniszter szerint a helyes út egy új, átlátható, egységes és szakmailag megalapozott tudománypolitikai fordulat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc tudományos teljesítménye előtt tisztelettel állnak, de egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy több százmilliárd forintnyi közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás és elszámoltathatóság keretei közül, ezért kell az Élvonal Alapítvánnyal kötött többéves finanszírozási szerződést felmondani, és ezzel párhuzamosan egy új, sokkal ambiciózusabb tudománypolitikai programot elindítani.
