VÉLEM ÉN

Ha pár évvel ezelőtt azt írom, hogy 2026 márciusában az orosz igazságügyi minisztérium felveszi Nyina Hruscsovát, Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár dédunokáját a „külföldi ügynökök” nyilvántartásába, engem minimum becsuknak a bolondokházába...

1904–1905: Orosz–japán háború. Első világháború (1914–1918): a cári birodalom katonailag és politikailag összeomlik, Oroszországban forradalom, a breszt-litovszki béke (1918) óriási terület- és lakosságveszteséget rögzít Németország és szövetségesei javára.

Ha most eléd állnának a háború áldozatai, akkor is ilyen viccesnek találnád a nyomorukat? Akkor is a szemükbe röhögve "tetüzsinszkijeznél", Hitlert meg Sztálint emlegetve? Én őszintén nem hiszem, hogy ennyire romlott ember lennél. De akkor miért hagyod...

Ha nekem lenne egy ilyen magabiztos hazafiságom, nem izgatnám fel magam az őrjöngésig, ha egy író (vagy bárki) csúnyákat nyilatkozna a hazámról. Csak elnézően mosolyognék, hiszen megalapozott, izmos hazafiságomról úgy leperegne az ilyesmi...

A bohócdelegációnak NEM az a feladata, hogy eljussanak az olajvezeték megsérült nyomóállomásához, az egyetlen ok, amiért ott vannak, hogy Orbán a kampányban tudjon erre hivatkozni, hogy ők megpróbálták, de a csúnya Zselé erre nem volt vevő, ott sem volt.

– És mi támadjuk meg őket?! – a garázdaságügyi miniszter egy pillanatig okosnak érezte magát. vagy legalábbis olyan normálisfélének. – Hülye – förmedt rá a Nagyformátumú –, úgy vernének szarrá, hogy ahhoz képest a Mohács csak átmozgató edzés volt.

Más országokban is láthattunk vadabbnál vadabb dolgokat, például ahogy korábban elhunyt politikusokat „támasztanak fel”, hogy videóban dicsérjék az aktuális kampányban szereplő jelölteket (ki tudja, lehet, hogy egy AI-Kádár is feltűnik Orbán mellett kampányolni)...

A szöveg egyik legsokatmondóbb eleme az a nyelv, amellyel Krasznahorkait illeti: „ápolt”, „tébolyda”, „hányinger”. Az író pszichiátriai kategóriává válik. A politikai propaganda régi technikája működik. A kritikus hang kórképpé változik. Érv helyett diagnózis...

Az, hogy Ukrajna megtámadott bennünket, az Orbán Viktor tudatában létrejött, propagandistái érzeteiben változtatás nélkül lemásolt, lefényképezett, kritikátlanul visszatükrözött, érzeteiktől függetlenül létező, gátlástalanul terjesztett szubjektív marhaság.

A miniszterelnök fókuszában alapvetően a külpolitika áll. Fürkésző tekintetével a nemzetközi horizontot pásztázza, világmegváltó terveket szövöget, ebből szeretne belpolitikai tőkét kovácsolni. A maga szempontjából érthetően és logikusan cselekszik.