VÉLEM ÉN

Magyar dolgát jelentősen megkönnyítette, hogy március ­15-én a Tisza volt a Duna: akinek ennyivel nagyobb a mozgósító potenciálja, nincs szüksége bonyolult világmegfejtésekre – a politika olyan műfaj, amelyben a legtöbb kérdésre a követők száma a válasz.

Elemzők kimagasló részvételt várnak az április 12-i választástól, s a március 15-én a fővárosban mozgó roppant tömegek ezt is valószínűsítik. Ha eltekintünk a kirívóan egyenlőtlen versenyfeltételektől, a Fidesz által megszállt állam nyílt beavatkozásától, van okunk örömre.

Ezüstfenyőből létezik ma hotel is meg néptáncegyüttes is. Meg RMDSZ-díj is. Mely díj újabban attól vált hírhedté, hogy a háztáji rénszarvasokra elszántan lövöldöző teológus és szociológus vette kézbe. Arról nem is szólva, hogy az ezüst az csak ezüst, az csupán a második.

A hatósági árstop rövid távon eredményes lehet, de egy elhúzódó válság esetén nem járható út, mert erőteljesen növeli az inflációt, arról nem is beszélve, hogy amikor majd ki kell vezetni az árszabályozást, az óriási árrobbanáshoz vezet...

Nem mondom, én is furcsát érzek, mikor elhagyom a főváros közigazgatási határait: keresem a csontos kalabéromat, dali pár pisztolyomat, szép selymes lódingomat és állandóan csak tárogatóznék... ezt Budapesten sosem érzem, szóval itt labanc vagyok, vidéken meg kuruc.

A DW mindezt nem "reklámozza", hanem hírt ad róla. De ez nyilván szokatlan ott, ahol a hírek tetejére kötelező odaírni, hogy "frappánsan tette helyre", "nem bír magával", "betonkemény üzenetet küldött, mutatjuk". Mivelhogy debilek írnak debileknek....

Most elolvastam a beszédeket is (a menetben nem igazán hallottam), Orbán arról beszélt, hogy nincs meg a kellő számú szavazat.! Ilyent soha nem mondott. A beszéde rendkívül kemény, már-már eposzi mozgósító beszéd, 2002-t idézi. Úgy látják, tényleg nagy a baj.

A mai Orbán Viktor azokat tekinti ellenségnek, akik a ránk törő orosz despotizmussal szembeszállnak. Március 15-én leginkább Segesváron volna stílszerű beszédet mondania, szabadságharcot egykor és ma is eltipró orosz katonák de facto kollaboránsaként.

Ebben a történelmi pillanatban az országnak majdnem a fele, időnként a többsége gyűlöli az áldozatot, elfogadja, hogy egy tömeggyilkosnak lehetnek méltánylandó szempontjai, hogy hazáját egy klán kirabolja, mert reméli, a zsákmányból ő is kap valamicskét.

Mentő kérdés. Mi van Deák Ferenccel? Ő állította talpra a Magyar Királyságot. Hú, vazze, ez aztán a döfi! Nem úgy hívták azt, hogy Osztrák-Magyar Monarchia? Hát, így nem tudlak átengedni. Különben se férnél át, ahogy ezt így elnézem. A Nyugat haldoklik.