Bakancslistás ugyan nem volt, ennél azért sokkal szebb az élet, de hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem okoz némi kéjes örömöt a vesztes fideszes sereg fedett pályás orrlógatása.

És azok a magyarázatok! Hát azok egy tragikomédia megszólásai, miközben sorra hullanak elő a csontvázkollekciók a páncélszekrényekből. Használtunk már korábban egy másik metaforát is a Fidesz valóságára, a színházi trégerre aggatott háttérfüggönyt, amit ezúttal a valóság elé eszkábált a Rendező. Nyilvánvaló volt, hogy mi van mögötte, de a függöny makacsul eltakarta a lényeget. Most azonban aláhullt. A színpadon a király menekülőben, csak a háta közepe látszik, a szereplők pedig érett paradicsomos arccal magyarázzák a magyarázhatatlant.

A legostobább mind közül, pedig erős a verseny, Menczer Tamás megértése. A bukott kormánypárt szóvivője szerint az „elképesztően ostoba” Balásy Gyula miatt veszítette el a választást a Fidesz. Elképesztően ostoba nyilván a választás óta lett Balásy, merthogy 2016 óta soha és senki nem emelt szót ellene tíz éven keresztül, tehát bizonyosan ügyes volt. És legalább annyira okos, hogy kerülje a reflektorfényt.

Az egy szem lamborghinis megszólalásakor sem akadt ki Menczer, hogy basszus, ki ez a csávó, és mit tudhat, ha minden közbeszerzést megnyer.

Na jó, nem mindet, csak 1352-t, amelyek nyomán 1135 milliárd forintnyit kommunikálhatott el (és 79 milliárdnyi osztalék ütötte a markát.) Itt jelezzük Menczernek, hogy Tiborcz István legutóbb évi 88 milliárdos vagyongyarapodást mutatott fel, persze ő nem elképesztően ostoba, mert minden választás előtt külföldre költözik, ahonnan nem látszik el idáig a luxizás. Félreértés ne essék, ha van annyi esze bármelyik oligarchának, hogy nem aranyvillával eszi a kaviáros osztrigaburgert egy drágakövekkel ékített Dávid-szobor mellett, vagy csak Hell kapucsínót iszik Dom Pérignon helyett a jacht végében, attól ez a gigantikus vagyon még nem járt neki. Ekkora vagyonhoz tisztességesen egészen egyszerűen nem lehetett hozzájutni, még akkor sem, ha a Fidesz legfőbb politikája volt a nemzeti közép­osztály-építés (vö.: korrupciós Ararát-ráta). Ez nem nemzeti középosztály-építés volt, hanem egy meglehetősen pofátlan bankrablás, amelyben a fideszes rendőrminisztertől a fideszes énekesen át a fideszes fitneszedzőig mindenki részt vett. Élvezte a busás hasznát és az ellenfél, vagyis a tisztességes Magyarország szívatását. Menczer is köztük volt alaposan, még akkor is, ha történetesen büszke rá, hogy a két dolgos kezével nem lopott. A lopógépet ugyanis mindennap minden külön felszólítás nélkül csurig tankolta. Így tett Bencsik András is, aki rendszerint csak azután ki az „elemi iskolai szintű sorosozás” (2018) vagy a „háború, Brüsszel, Ukrajna” (2026) szajkózása miatt, hogy elveszítettek egy választást. Nyolc éve a hódmezővásárhelyi polgármesterségi bukta adta a pofont (Márki-Zay színre lépése), amikor még szügyig állt az ország a Stop, Soros!-kampány Balásy-féle plakátjaiban. Balásy (és még sokan mások) rommá keresték magukat ezen, a fideszes propagandistahad is költötte vadul az állami pénzeket, és közben senki meg sem nyikkant, hogy aszongya: Dejszen, jó uraim, hát mekkora baromságokat mondunk mi itt naphosszat, ráadásul milyen eszetlen sokba kerül ez a sok baromság! Nem. Ilyen nyomokban sem hangzott el. Zakatolt a lopógép és a süketelőgép, ameddig zakatolhatott. Bencsik szerint azért is jött a falra kenődés, mert a kommunikáció irányítását idiótákra bízták, Huth ugyanakkor abban is hibát lát, hogy a tiszás influenszerek sokszínűbbek voltak.

Ezúton javasolnánk, hogy a hitelességet és a valóságot is vegyék egyszer napirendre, mint tényezőt, ha a készségszintű kasszajárás után egyszer végre elkezdik a kanosszajárást. De most még nem úgy tűnik, hogy itt tartanának, Szathmáry Kristóf például őszinte dühében egyenesen azt a kérdést tette föl, hogy: Ki ­a f@sz ez a Balásy? Mintha mentőkörülmény volna, hogy személyesen nem találkozott vele sosem. Még azt is leírta, hogy egy minapi csoportgyűlésen 150 fideszest kérdezett körbe, de senki sem találkozott vele. „Hol volt ez az ember, amikor szembe kellett nézni a választókkal, vagy amikor pultoztunk, vagy csak csináltuk, amit kellett?”, rakja föl a kérdést Szathmáry, és mi őszintén nem értjük, hogy a pultozás Zelenszkij, Soros, az ukránok, a melegek ellen mennyivel ártalmatlanabb, mint Balásy munkája, aki jó pénzért teleszennyezte a környezetet szörnyűségekkel, és gyűlölködést szított szakmányban? Ez a Fidesz politikája volt. „Csináltuk, amit kellett.” Nos, igazán nem kellett volna! Nem a gyatra kommunikáció, hanem a penetráns tartalom vitte a rezsimet a politikai hulladéklerakóba.

Mellesleg: ezek után már remegő térdekkel várjuk a kérdést egy coming outoló fideszestől: Ki a f@sz ez az Orbán Viktor, mert még sosem pultoztunk vele.

De talán még ennél is jobban várjuk, hogy milyen néven szerveződik újra ez a fineszes* bankrablóbrigád, merthogy Fidesz néven már semmit nem lehet eladni ebben az életben, az szinte bizonyos. Vagy amit mégis, abból sosem szeretnénk még egyszer kóstolót. A Fineszt mindenesetre nem javasolnánk, ahogy a Csipesz és a Tricepsz is gyanús lesz. Viszont a Fityeg nálunk dobogós, most, hogy Orbán urunk kétharmada már nem áll, mint a cövek. Ez lehetne a másik névalternatíva, igen. Cövek. Beleverve a magyar ugarba mélyen, hogy minden időben fogadhassa az aranyos kérdést: Hé, paraszt…, és közben igazodási pont lehessen: hogy ne!

Megjelent a Népszava Visszhang rovatában 2026. május 10-én.