Az Európai Parlament azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy értékelje, fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy a szlovák kormány súlyosan megsérti az EU alapértékeit – derül ki az EP közleményéből.
347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el szerdán az EP-ben az állásfoglalást, amiben rendkívül aggasztónak nevezik a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlását Szlovákiában. Az állásfoglalás szerint a rendszerszintű hiányosságok az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is veszélyeztetik.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a különböző etnikai származású uniós polgárok kollektív bűnössége alapján történő visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt, és felszólították a hatóságokat, hogy szüntessék be a háború utáni rendeletek alapján történő kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik.
A büntetőjogi változások és a korábbi korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatása is aggasztja az európai parlamenti képviselőket, és a közelmúltbeli alkotmánymódosítások miatt is aggódnak, amelyek korlátozzák az alapvető jogokat és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét. Arra is kitérnek az állásfoglalásban, hogy a kormány megkísérelte megszüntetni a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó szlovák hivatalt. A képviselők szerint a bírói függetlenség megerősítésére, és az EU korrupcióellenes ajánlásainak végrehajtására lenne szükség.
Az EP a pluralizmus romlása és a közszolgálati médiába való politikai beavatkozás miatt is aggodalmát fejezte ki, és felszólította a a szlovák hatóságokat, biztosítsák a jogszabályokban és a gyakorlatban a nők elleni erőszak hatékony megelőzését és leküzdését, valamint garantálják a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, ideértve a biztonságos és legális abortuszt is. A képviselők szerint a kormánynak az LMBTIQ+-közösség és a szlovákiai roma kisebbség jogainak védelmén is javítania kellene.
A Tisza Párt is reagált az állásfoglalás elfogadására, ami szerintük világos jelzést küld Pozsonynak. „Az állásfoglalás az eddigi legkézzelfoghatóbb eredmény abban a küzdelmünkben, amely a Fico-kormány magyar kisebbségellenes és jogállamiságot sértő intézkedéseinek uniós szintű feltárását, megbélyegzését és visszavonásának kikényszerítését célozza” – írják. A Tisza Párt EP-képviselőcsoportja szerint a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltétele a kisebbségi jogsértések megszüntetése és a Beneš-dekrétumok eltörlése.
A jegyzőkönyv alapján a módosítókkal kialakított végleges szövegre a Tisza Pártból és a DK-ból igennel, a Fideszből nemmel szavaztak, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.
A javaslatról februárban vitázott az EP, akkor magyar szócsata lett a Beneš-dekrétumok ügyéből.
