1989-ben nem fejeket követeltünk, hanem a „fejetlenségnek” akartunk véget vetni. A felelősségrevonás elmaradt, “konszenzusos rendszerváltás” volt, nem volt a pártvagyon kapcsán elszámoltatás.
Most más a helyzet a maffiaállam lebontásának nélkülözhezhetetlen része az elszámoltatás és vagyonvisszaszerzés, enélkül ma nincs rendszerváltás.
A történelmi helyzetet kihasználva, 1989-ben az állampárt összezsugorodott, és a háttérben gazdasági társaságokba mentette át a vagyonát, és ezáltal a hozzá kapcsolódó érdekcsoportok át tudták menteni a hatalmukat, zavartalanul folyt a spontán menedzsment privatizáció. A társutas állampárti szervezetek szemérmetlen nyíltsággal foglalkoztak a vagyon, és a hatalom átmentésével. Bosszantó sikerrel jártak.
Tegnap az átadás-átvétel során világossá vált, hogy a minisztériumokban most tételes elszámoltatás kezdődik.
És még valami, a minisztereknek egy szavuk nem volt, amikor Magyar Péter azzal kezdte, hogy „szégyelljék magukat”. Lehajtott fejjel hallgattak.
Ennek a megalázó kezdő mondatnak az adott nemcsak erkölcsi súlyt, hanem dramaturgiai hátteret is egyben, hogy a leköszönő OV el sem mert jönni a „ceremóniára”.
Továrisi konyec!
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. május 16-án.
