VÉLEM ÉN

Hosszan lehetne folytatni, hogy mi minden történt Magyarországon az új miniszterelnök felügyelete alatt az elmúlt két hónapban a kommunikáción kívül. Ténykérdés, hogy a Tisza-kormány tagjai nem pusztán dumával vagy láblógatással töltik az időt.

Egykori igazságügyi minisztere, Varga Judit szerint “a jogállamiság fogalma önkényes politikai eszköz”, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója pedig a sajtószabadsággal, alkotmányossággal együtt a jogállamiságot is a “bla-bla” kategóriába sorolta.

Magyar Péter politikai hibája, amelyért rögtön teljes felelősséget vállalt, egy jó ügy érdekében elkövetett hiba volt, jelezte, hogy nemcsak politikai hasznot remél, hanem ideális célokat is képes kitűzni. Hogy ez árt-e, ártott-e neki politikailag, még nem tudni.

Nem igaz, hogy Putyin Oroszországa magabiztos, gyors győztes, rá kell tehát tennünk, szégyenletesen gáncsolva a megtámadott Ukrajnát. Nem igaz, hogy Trump megválasztása csupa jót hoz a magyaroknak. Csak néhány piros baseballsapkát hozott...

„A mai magyar kormányban vannak, akiket külföldi cégtől, mondjuk a Shelltől küldtek, de micsoda különbség, hogy a kormányból mész oda, vagy tőlük jössz ide" – mondta, és tényleg: az egyikhez előbb teljesíteni kell valamit a gazdaságban...

Önvizsgálat? Nincs arra most idő. (Miért nincs, négy év nem elég?) Az EU-ból nem akartunk kilépni, csak átformálni. Szóval felszámolni. Orosz érdekeltség? Dehogy, csak az olcsó olaj kell. (Nem olcsó. Viszont szar. Ezért kellett beépíteni az orosz hírszerzést a külügybe?)

Éveken át stabilan menetelt a szélsőjobb felé. Volt itt minden: illiberális állam, kevert fajok, Soros, Brüsszel, félázsiai fajta, és persze ájtatosság öklendésig. Mindezek együtt vezették a falnak a Fideszt. Amit ez az ember gondol a világról, az lejárt, avítt baromság.

Gyűjtésem több füzetet megtöltött, s gyakran titokban végigénekeltem az egész repertoárt, tekintet nélkül az eredeti előadók nemére, korára, hangjára. Érdekes volt tökéletesíteni, megváltoztatni, parafrazálni is ezeket a szövegeket.

Eljön a budapesti főpolgármester a váradi könyvtárnak szánt könyvtárcsomaggal (és további támogatások ígéretével), a forrófejű fiatalok pedig, akiknek a könyveket hozta s a könyvtárban lenne a helyük, átmennek tojásdobáló, gyalázkodó, köpködő csőcselékbe.

Macronazt is hangsúlyozta beszédében, hogy Marc Bloch zsidó voltát nem lehet elválasztani hazafiságától. Marc Bloch egész életében vallotta, a történésznek az igazság keresése a feladata, nem pedig a nemzeti mítoszok, a múltértelmezés kiszolgálása.