Lendvai Ildikó: „… annak is kell látszani”

Valaha Julius Caesar mondhatott hasonlót, ugyan a női erényről, de ő is politikai céllal. Tekintélyét védendő el kívánt válni a házasságtörés gyanújába kevert feleségétől, mondván: mindegy is, mi a valóság, az ő hitvesének erényesnek kellett volna látszania.

Szénási Sándor: A fürdővíz meg a gyerek?

Ezek az emberek hűek maradtak magukhoz. Borsa Miklós esetében nem ilyen tiszta a helyzet. A saját elmondása szerint belebetegedett az általa közvetített hazugságokba, gyomorgörcsök, alvásképtelenség, és torokfájás kínozta, és 2014-ben elhagyta az M1-et.

Németh Péter: Elnökök

Hogy ez a rossz lépés mennyit ártott a miniszterelnöknek, ma még nehéz megmondani, egy biztos: nem használt. Még akkor sem, ha őszintén bevallotta hibáját. Ezt ugyan lehet az ő személyisége pozitívumaként leírni, de ha túl sok van ilyenből, vagy túl sok lesz,,,

Puzsér Róbert: Orbán Viktor szembenéz

Ha Orbán Viktor 2010-es fülkeforradalma meg az annak nyomán hozott kétharmados törvények tömege legitim volt, akkor Magyar Péternek az ugyanerre vonatkozó, szintén kétharmados többségű művelete mitől volna 2026-ban illegitim?

Szűcs R. Gábor: Eltartott kisujj…

Sulyok Tamás végig azt a benyomást keltette, hogy nem azért nem választ békésebb utat, mert makacs és mert nem tudja, mi lesz a dolog vége – hanem azért, mert továbbra is Orbán irányítása alatt áll. Távolról vezérelt játékautó. Nincs szabad akarata.

Hargitai Miklós: Válságkezelés

Már tudjuk, hogy Magyar Péter hogyan kezeli mások hibáit: nem mindig méltányosan, de ahasznot maximalizálva – ezért van ott, ahol van. Azt viszont majd csak most fogjuk megtudni, hogyan kezeli azokat a hibákat, amelyek az ő térfelén merülnek fel...

Bolgár György: A dilemmák hete

Az energiaválság kezelésében a miniszterelnök politikai stílusa nagyon is megfelelt a társadalom elvárásainak. Magyar mindenütt ott volt, minden fontos pillanatban bejelentkezett, tájékoztatott, beavatott, együttműködést és szolidaritást kért és kapott.

Simon Zoltán: Szubjektív elnöki casting

Az EJEB szerint Bakát azért távolították el, mert kritizálta a bíróságokat érintő módosításokat, de fontos szempontja volt az ítéletnek, hogy leváltása ellen nem tudott jogorvoslattal élni. Ezért a magyar államnak mintegy 100 ezer eurót kellett fizetnie.