VÉLEM ÉN

Bár mindkét oldalon vannak jelei a kifáradásnak, a társadalmak még messze vannak az összeomlástól, az egyre tömegesebb dróntámadások egyik felet sem viszik közelebb a győzelemhez – éppenséggel fokozzák a másik oldal dühét és gyűlöletét.

Ebben is kudarcot vallottál, ahogy a Figyelővel, meg mindennel, amihez életedben hozzányúltál. Igazi, száz százalékos emberi csőd vagy. Ha külön szobád nem is lesz a NER-múzeumban, a slozi előterében pár tablóra jó leszel.

Az imént néztem meg Erdész Gerzson videóját, aki az erdőbe költözött ki, hogy amennyire csak lehet, önfenntartó életet éljen a maga építette kunyhóban. Irigylem, mert ő már elkezdte azt, amit nekünk így vagy úgy, de szintén el kell kezdenünk.

Sokan úgy vélik, egy kormány tekintélyét csorbítja, ha a kritika hatására módosít egy javaslaton. Pedig ellenkezőleg: a valódi politikai önbizalom ismérve, ha képesek vagyunk megfontolni a jobb érveket. Ez nem meghátrálás, hanem az érett kormányzás alapja.

Az ország esetében nincs helye a műdemokratikus finnyáskodásnak. Az igazi kérdés nem az, hogy a gyors, hatékony, minden zugba elérő nagytakarításra szükség van-e. Az igazi kérdés az, hogy Magyar Péter mit fog építeni az orbáni szemétdomb helyén.

A gazdaság mellett a politikát is indokolt újjáépíteni. Ismételten meg kell tanulnia az államnak felelősségteljesen viselkednie, a polgáraival együtt. A kudarc csak a múltba repít minket vissza horgony nélküli hajóként. Milyen társadalmak sikeresek?

Gyurcsány és beszédírói is tudták persze, hogy a rádióról szóló gondolatot először Örkény István fogalmazta meg. Az írót a Szabad Kossuth Rádió igazgatója kérte föl, hogy írjon jegyzetet az első adásnap elé. Így született 1956. október 30-án a sokat emlegetett mondat...

Bár arra eddig nem sikerült bizonyítékokat találni, hogy a populista, misztikus-nacionalista politikus Georgescu az orosz hírszerzés bábja vagy ügynöke lett volna, az tény, hogy az Oroszországhoz köthető honlapok erőteljesen visszhangozták Georgescu narratíváit.

Szögezzük le: az elhasznált populista politikus semmire sem jó. A sokat hangoztatott „tüske a köröm alatt” közhely ugyanis helytálló: az ilyen fráterek világéletükben tényleg csak tüskék voltak, semmi több, a jelentőségüket az adta, akinek a kezébe belefúródtak.

Az online térben, ahol ma bárki véleményvezérré válhat, és nem ritka, hogy a személyes álláspontokat sokan tényként kezelik, szükség van olyan szereplőkre, akikről biztosan tudjuk, hiteles információkat nyújtanak. Ehhez először a hitelességet kell visszaszerezni.