Volt a boldog nyolcvanas évek elején, amikor Soros György még a szocialista hazát akarta aláaknamunkázni, a koronavírus ősei még csak a denevérekben dajdajoztak, és a kánikula még csak évről-évre visszatérő országos sörhiányt okozott, egy dokumentumfilm. A szörnyű, veszedelmes ellenségekről szólt, akik fittyet hánynak pártnak-kisznek, és puszta bosszantó létükkel fenyegetik a munkásparaszti-szövetségesértelmiségi nemzeti együttműködés szeretetországát: a csövesekről. Hosszú haj, szakadt farmer, kockás ing (persze kívül), kannásbor, pálmatex, rockzene – a finánctőkés Sátán megannyi rémes attribútuma.
A dokumentumfilmben – nem tudom már, mi volt a címe – interjút készítettek egy virtigli csövessel (hosszú haj, szakadt farmer, stb., mint fenn), akinek a nyakában láncon egy kis, lapos elzettkulcs lógott.
– Mi van a nyakadban? – kérdezte a riporter, mintha nem látná rendesen. – Kulcs – válaszolt a virtigli csöves furfangosan, de az igazsághoz hűen. – Minek a kulcsa? – Garázsomé. – És mit tartasz a garázsodban? – Motoromat. – Tényleg van motorod? – Á, nincs. – És garázsod? – Az sincs.
Ez jutott most eszembe, hogy a miniszterelnök úr bejelentette: vége immár az önkéntes korlátozások poros-sárgán zizegő napjainak, csobogva-hűsen köszönt ránk újra a korlátlan víz- és áramfogyasztás délceg szabadsága. Mondjuk, azt nem igazán értem, hogy ha már nem kell önkorlát, akkor eddig miért kellett, és ha eddig kellett, akkor most már miért nem kell, de jobb az ilyesmit nem firtatni, azért vannak a politikusok, hogy helyettünk is gondolkodjanak: én például tutira szomjan haltam volna, ha naponta százszor nem közlik velem, hogy rohadt meleg van, igyak sok vizet. De a lényeg, hogy túl vagyunk rajta. Szaladnék is a reggeli 34 fokban, bekapcsolnám gyorsan a klímát, hogy kellemes cidrit csináljon a szobában, ameddig feltöltöm a medencét és lemosom a töltőre rakott Teslát, de sajnos úgy jártam, mint az egyszeri csöves a kulccsal: se garázs, se motor.
Én valahogy mindig, minden kormány és rezsim alatt kimaradok a nagy nemzeti eufóriákból.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. augusztus 7-én.