Bár a jelölt neve még nem ismert, az már bizonyos, hogy jövő kedden, augusztus 11-én új köztársasági elnököt választ a parlament. Nyilván Polgár Judit fiaskójából okulva a Tisza Párt és Magyar Péter egyelőre hallgat – a közelmúltbeli jelölési kudarc ugyanis néhány intézet szerint százalékpontokban mérhető népszerűségvesztést okozott a kormánypártnak.

Ezt mindenképpen szeretnék elkerülni, ugyanakkor az a tény, hogy mindössze négy nappal az új államfő megválasztása előtt még nem ismert a legfontosabb közjogi méltóságra jelölt személy kiléte, nem segíti elő a közélet transzparenciáját. Sulyok Tamás leváltása is jobban elhúzódott, és talán kevésbé elegáns volt a vártnál, mindenesetre a korábbi elnök – a Fidesz várakozásaival ellentétben – végül aláírta a menesztését is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. 

A legfrissebb fejlemény, hogy a Tisza-frakció már szombaton szavaz arról, kit jelöl köztársasági elnöknek.

Magyar Péter korábbi bejegyzése szerint legalább tíz komolyan vehető államfőjelöltre érkezett ajánlás. Közülük azonban kizárta az ún. óbaloldaliakat, például Bárándy Pétert, akik valamilyen módon az Orbán-rezsim korábbi ellenzékéhez kapcsolódnak. Mint a miniszterelnök fogalmazott: egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet. Ezzel viszont jelentősen szűkül a lehetséges jelöltek köre, akik közül ketten mindenképpen kiemelkednek. 

Bár az elmúlt 16 évben Baka András és Romsics Ignác is rendszeresen bírálta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (utóbbi a Szép Szó mellékletünk állandó szerzőjeként több írásában is kifogásolta például Orbánék történelemhamisító emlékezetpolitikáját), nincs pártpolitikai kötődésük, a Tiszához sem, ráadásul inkább jobboldalinak számítanak.

Esélyeiket növeli, hogy a napokban Magyar Péter mindkettejükkel személyesen is találkozott. Eddigi munkásságuk, tekintélyük, szakmai autoritásuk mindenképpen alkalmassá teszi őket a hangsúlyosan átmeneti – az új alkotmány elfogadásáig tartó – időszakra szóló elnöki mandátumra.

Kettejük közül talán Baka András a kevésbé ismert, pedig a rendszerváltás utáni első parlamentnek is tagja volt, MDF-es színekben. Mandátumáról 1991-ben mondott le, miután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírájává választották, ahol két ciklust, 17 évet töltött el. Sólyom László jelölése alapján – az akkori ellenzéki Fidesz támogatását is élvezve – választották 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság s egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökévé. Bár mandátuma hat évre szólt, a Fidesz–KDNP új Alaptörvényének elfogadását követően elnöki megbízatása két és fél év után, 2012. január 1-jén megszűnt.

Az új Alaptörvény a Legfelsőbb Bíróságot átnevezte Kúriává, és megszüntette az addigi bírói igazgatási feladatokat ellátó OIT-t. Utóbbi helyett jött létre az Országos Bírósági Hivatal (OBH), amivel egyúttal külön is választották az addig egy kézben összefutó legfelsőbb bírósági igazgatási és ítélkező funkciókat. Hogy a bírósági szervezetet érintő változtatásokat – a semmisségi törvényt, a bírói nyugdíjkorhatár leszállítását, az OBH-elnök túlzott jogköreit – addig már nyilvánosan kritizáló főbíró ne lehessen a Kúria elnöke, a Fidesz–KDNP egy Baka személyére szabott törvénymódosítást hozott. Ez kimondta, hogy a Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja. Mivel a strasbourgi bíráskodási időszak ebbe nem számított bele, Bakának mennie kellett. 

Ő azonban nem hagyta annyiban, a strasbourgi bírósághoz fordult, amelynek nagykamarája 2016-ban kimondta: leváltása sértette a volt főbíró tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Az EJEB szerint Bakát azért távolították el, mert kritizálta a bíróságokat érintő módosításokat, de fontos szempontja volt az ítéletnek, hogy leváltása ellen nem tudott jogorvoslattal élni. Ezért a magyar államnak mintegy 100 ezer eurót kellett fizetnie. Bár menesztése után Baka a Kúrián bíráskodott, a magyar állam a mai napig nem hajtotta végre maradéktalanul a strasbourgi döntést.

Ha a Tisza őt jelölné és választaná meg a köztársasági elnöki posztra, egyben a Fidesz–KDNP egyik legsúlyosabb jogsértését is reparálná – politikailag mindenképpen. Baka András pedig megmutathatná, hogy nemcsak főbíróként tud szuverén és független lenni, hanem államfőként is képes szolgálni nemzetét.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. augusztus 7-én.