Ifj. Ágoston Hugó

Muhi Sándor: A szatmári képzőművészet három évszázada

Végül 2026 elején újabb értesítést kaptam... A kötet 236 oldalas, több, mint 620 képet (dokumentumokat, reprodukciókat, portrékat), valamint közel 320 alkotó adatait tartalmazza, kiindulópontja lehet későbbi, hasonló tematikájú kiadványoknak.

Muhi Sándor: Sixtus-kápolna, Sixtusi kápolna, Capella Sistina

II. Gyula elsősorban hadvezér, politikus, államférfi volt pontos elképzelésekkel, nagy tervekkel, azzal a meggyőződéssel, hogy az egyházművészetnek nagyon fontos, olykor domináns szerepe van. Tehát ő csak másodsorban nevezhető egyházi embernek.

Muhi Sándor: Pablo Picasso – Egy síró nő feje (1937)

E sorok írója természetesen senkinek sem tudja, nem kívánja megmondani, mit érezzen a kép láttán, de azzal, hogy beszámol a saját meglátásairól, élményeiről, talán sikerül közelebb hoznia a műalkotás üzenetét a nézőhoz.

Ágoston Hugó: … és egyéb háziállatfajták

A könyvből megtudjuk, hogy az 1764-ben született világhírű, Éclipse nevű csődörnek nálunk, a bályoki telivér ménesben él leszármazottja. Általában az igazi lótenyésztők szigorúbban számon tartják lovaik leszármazását, mint a Gothai Almanach a nagy családokét.

Muhi Sándor: Popp Aurél rendhagyó önarcképe

Popp Aurél (1879-1960) a legismertebb szatmári festőművészek egyike, nagyméretű, monumentális, dinamikus kompozíciók alkotója, sokoldalú képzőművész: szobrász, keramikus, aki rendszeresen írt, tanított és politikai feladatokat is vállalt. Kítűnően rajzolt...

Muhi Sándor: Boromisza Tibor – Szatmárnémeti központja

Olyan varázslatos, színpompás, ragyogóan friss, napsütéses, optimizmust, derűt, bizakodást sugárzó látvánnyal ajándékozza meg a nézőt, amelyen minden felismerhető, azonosítható ugyan, de mégis minden más, mint a valóságban.

Muhi Sándor: Szinyei Merse Pál – Majális

Ahogy az idő telik, egyre inkább arról győződöm meg, hogy a hely szelleme, az újító áramlatok, az a bizsergető, kísérletezésekre, új kifejezésmódok keresésére ösztönző közösségi érzés meghatározó szereppel bír a művészetekben.

Muhi Sándor: Az íróasztal

Az asztal mögött ülő ünnepélyesnek tűnő, öltönyös, nyakkendős alak arca ellenfényben van, felismerhetetlen, balkeze mutatóujja jelzi, hogy tudatában van a szavai súlyának, jelentőségének. Aszimmetrikus trónusszerű, túlméretezett széken ül...

Muhi Sándor: Szász Endre

Egyes festményei Archimboldo világát juttatják eszünkbe. Mi hiányzik? A lendületes, átformálni, hitelessé alakítani képes alkotó erő, amely a hatások ellenére egységessé, egyedivé teheti egy művész látásmódját, életművét.

Muhi Sándor: A fa nemes anyag

A gond ott kezdődik, amikor köztéri alkotásokként emlegetjük, szobroknak tekintjük őket, ugyanis nem azok. Az összemosás nemcsak a valódi szobroknak árt, leminősítve őket, hanem az alkalmi faragványok se használ, amelyek szobrok szeretnének lenni.