Roger Martin du Gard és André Gide levelezéséből

A két író levelezése 1913-tól Gide haláláig, 1951-ig terjed. Egy mély barátság története bontakozik ki a több száz levélből – ez a vérmérséklet, művészi ízlés és világnézeti meggyőződés tekintetében oly eltérő két ember kölcsönös felelősséggel vállalt részt egymás munkájában...

Czégeni József: A kozmikus anyag életté rendeződése

Laboratóriumi kísérletekkel meghatározták az ultraibolya sugárzás fotonjainak hatására keletkező aminosavak mennyiségét. A számítások azt mutatták, hogy az ősföld óceánjainak aminosav-készlete a Föld létezésének első évmilliárdjaiban elegendő volt az élet kialakulásához.

Maurer Gyula: Mi a topológia

A „térképnek“ az a tulajdonsága tehát, hogy befesthető vagy sem négy színnel úgy, hogy szomszédos „országoknál“ ugyanolyan színűek ne legyenek (ez a mai napig is általánosságában megoldatlan, úgynevezett négyszínprobléma!) – a topológia vizsgálati körébe tartozik.

Szabó Árpád: A mágneses tér élettani hatása

A kérdéssel foglalkozó tudósok nemzetközi összefogásában meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államokban élő Barnóthy házaspár. Barnóthy Jenő a biomágnességi kutatások alapítványának elnöke, Barnóthyné az első nemzetközi biomágnességi szimpozion (1961, Chicago) szervezője.

Majtényi Erik: Új Iliász

Az írás hőse, miután egy önműködő fagyasztóberendezésben hibernál (ismerős?), ötezer év múltán tér magához egy, az emberiséget szinte maradéktalanul elsöprő kataklizma után, s a mai New York helyén félvad, primitív törzs életébe csöppen belé.

Majtényi Erik: Hűséges társaink

Ezer esztendősek voltak a virágmagvak, amelyeket a lengyelországi Maslivicié temetőjében találtak. Ezek különleges földben kicsíráztak, tizenkét centiméteresre nőttek, s patkó alakú leveleik tövében a sok kicsi virág tüneményes volt, annyira nem hasonlított semmihez.

Muhi Sándor: Radu Ciobanu gyűjteményes tárlata

Muhi Sándor: Radu Ciobanu gyűjteményes tárlata
Tény, hogy egyetlen művész sem hagyhatja figyelmen kívül neves elődei megvalósításait, de csak akkor válhat hiteles alkotóvá, amikor elszakadva a gyökerektől már a saját, egyedi útját építi.

Muhi Sándor: Hieronymus Bosch a „tréfacsináló moralista”

Muhi Sándor: Hieronymus Bosch a „tréfacsináló moralista”
Nézem Bosch A faember (részlet) című rajzát, a valószerűtlen, játékos képzettársításokat, amelyek a hatalmas, barátságos szörnyszerű lényt befogadóvá, lakhatóvá, a mindennapi élethez szükséges feltételeket biztosító közeggé varázsolja az alkotó.

Muhi Sándor: Mohy Sándor – Apám kútja

Muhi Sándor: Mohy Sándor – Apám kútja
Olyan lakásban élek, amelyben sok festmény, grafika, szobor van, de ezek között Mohy Sándor festménye megkülönböztetett helyet foglal el – nemcsak azért, mert az Apám kútja a nagyapám kútja...

Victor F. Weisskopf: A tudomány határai és korlátai

A tudomány valódi értéke növekedne, ha mind a tudósok, mind a tudománnyal nem foglalkozók tisztábban látnák a másfajta emberi élményeket. Ha azt a tudatot ápolnák, hogy az utóbbiak léteznek, a tudomány és technológia iránt táplált előítéletek teret veszítenének.