Szabó Árpád: A mágneses tér élettani hatása

A kérdéssel foglalkozó tudósok nemzetközi összefogásában meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államokban élő Barnóthy házaspár. Barnóthy Jenő a biomágnességi kutatások alapítványának elnöke, Barnóthyné az első nemzetközi biomágnességi szimpozion (1961, Chicago) szervezője.

Majtényi Erik: Új Iliász

Az írás hőse, miután egy önműködő fagyasztóberendezésben hibernál (ismerős?), ötezer év múltán tér magához egy, az emberiséget szinte maradéktalanul elsöprő kataklizma után, s a mai New York helyén félvad, primitív törzs életébe csöppen belé.

Majtényi Erik: Hűséges társaink

Ezer esztendősek voltak a virágmagvak, amelyeket a lengyelországi Maslivicié temetőjében találtak. Ezek különleges földben kicsíráztak, tizenkét centiméteresre nőttek, s patkó alakú leveleik tövében a sok kicsi virág tüneményes volt, annyira nem hasonlított semmihez.

Muhi Sándor: Radu Ciobanu gyűjteményes tárlata

Muhi Sándor: Radu Ciobanu gyűjteményes tárlata
Tény, hogy egyetlen művész sem hagyhatja figyelmen kívül neves elődei megvalósításait, de csak akkor válhat hiteles alkotóvá, amikor elszakadva a gyökerektől már a saját, egyedi útját építi.

Muhi Sándor: Hieronymus Bosch a „tréfacsináló moralista”

Muhi Sándor: Hieronymus Bosch a „tréfacsináló moralista”
Nézem Bosch A faember (részlet) című rajzát, a valószerűtlen, játékos képzettársításokat, amelyek a hatalmas, barátságos szörnyszerű lényt befogadóvá, lakhatóvá, a mindennapi élethez szükséges feltételeket biztosító közeggé varázsolja az alkotó.

Muhi Sándor: Mohy Sándor – Apám kútja

Muhi Sándor: Mohy Sándor – Apám kútja
Olyan lakásban élek, amelyben sok festmény, grafika, szobor van, de ezek között Mohy Sándor festménye megkülönböztetett helyet foglal el – nemcsak azért, mert az Apám kútja a nagyapám kútja...

Victor F. Weisskopf: A tudomány határai és korlátai

A tudomány valódi értéke növekedne, ha mind a tudósok, mind a tudománnyal nem foglalkozók tisztábban látnák a másfajta emberi élményeket. Ha azt a tudatot ápolnák, hogy az utóbbiak léteznek, a tudomány és technológia iránt táplált előítéletek teret veszítenének.

Dankanits Ádám: A könyv, a sorsformáló

A tanári passzivitás pedig nem onnan van, hogy pedagógusaink nem olvasnak eleget, hanem mert az irodalomtanáron kívül a többiek figyelmét elkerüli az iskolán kívüli olvasmány kérdése. Kevés pedagógus tudja, hogy a diákjai mit olvasnak – tehát nem is tud építeni arra.