Ifj. Ágoston Hugó – Oldal 2

Muhi Sándor: A fa nemes anyag

A gond ott kezdődik, amikor köztéri alkotásokként emlegetjük, szobroknak tekintjük őket, ugyanis nem azok. Az összemosás nemcsak a valódi szobroknak árt, leminősítve őket, hanem az alkalmi faragványok se használ, amelyek szobrok szeretnének lenni.

Muhi Sándor: Amerikai gótika

Már maga a cím is paradoxon, hiszen Amerika a gótika korában semmit sem sejtett Európáról, a gótikáról pláne, ezért esetleg amerikai neogótikáról lehetne beszélni. Mindez lényegtelen apróság, a lényeg egészen más helyen keresendő.

Muhi Sándor: Hollósy Simon tanár úr

Azon egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy a müncheni akadémizmussal telitődött fiatalok tódultak az újító Hollósy iskolájába, nem volt ez másként Nagybányán, Técsőn se. Hollósy (eredeti nevén Korbuly) tanár úr ugyanis kiváló pedagógus volt...

Muhi Sándor: Váratlan fordulat

Valahányszor hasonló szórakoztató játéknak tűnő, de rendkívül veszélyes, toxikus kísérletekkel találkozunk, jusson eszünkbe, hogy ez az animált idiotizmus tulajdonképpen a kultúrának, művészetnek ártó idétlen manipuláció.

László Ferenc: Celibidache

Úgy ismeri a műveket, mindent, amit csak vezényel, hogy évtizedek óta nem vitt a próbaterembe partitúrát; a legrejtettebb középszólamokat és kísérő fordulatokat is emlékezetből korrigálja. De azért nem állítja, hogy tudja, mi a zene.

Muhi Sándor: Leonardo da Vinci – Utolsó vacsora

Apostolai hús-vér, mindennapi, változatos karakterű, korú emberek, akiknek gesztusai, arckifejezése, mozdulata, nemcsak feltételek nélküli rajongásról, hitről, hanem kételyekről, bizonytalanságról, félelmekről, felháborodásról, döbbenetről árulkodnak.

Muhi Sándor: A szerelmes Picasso

Nem tudjuk mit várt Picasso a nőktől, ezt valószínűleg ő maga sem tudta volna pontosan megfogalmazni. A festményei örökös keresésről, próbálkozásról, megfejthetetlen titkok feltárási kísérleteiről árulkodnak.

Szász János: Egy totális művész – Moholy-Nagy László

„Az idők szava, a század valósága meghatározza mindazt, amit fölfoghatunk, és amit nem érthetünk meg. És a század valósága a technológia – a gép felfedezése, megszerkesztése és működtetése. Aki a gépet használja, az a század szellemében jár el...

Marosi Péter: Nem érti, nem érti a dolgot

Robotos Imre patriarchális nyugalommal üldögél magateremtette irodalomtörténeti piedesztálján, s bölcs mosollyal reagál Láng Gusztáv és a többi mitugrász kötődéseire. Biztos a dolgában. Jól elintézte Csinszkát meg a „csinszkistákat“, még Adynak is megmondta a magáét...

Roger Martin du Gard és André Gide levelezéséből

A két író levelezése 1913-tól Gide haláláig, 1951-ig terjed. Egy mély barátság története bontakozik ki a több száz levélből – ez a vérmérséklet, művészi ízlés és világnézeti meggyőződés tekintetében oly eltérő két ember kölcsönös felelősséggel vállalt részt egymás munkájában...