VÉLEM ÉN

És most már bármit lép, az ­rossz. Mint a sakkban, ha a megnyitás után az első tíz lépés rossz volt, akkor utána már egy Polgár Judit sem tudja megfordítani a meccset, legfeljebb elodázni a mattot. Sulyok persze fényévekre van bármilyen fenoméntól...

Kidugta a fejét a hintó ablakán: „Jó emberek” – mondta mosolyogva –, „tévedtek; én nem a katolikus kurva vagyok, én a protestáns kurva vagyok". Mivel angolok voltak, szétröhögték magukat a helyzet komikumán. Szeretnék angol lenni ilyen ügyekben.

Sokáig néztem az üres képernyőt, mire rájöttem, hogy egy cikkbe úgysem fog beleférni, ami történt. Igazából abba a néhány százba fér bele, ami a NER kezdete óta született. Ezért elvonulok, és megpróbálok összerakni egy könyvecskét. Legyen meg egyben...

Lehet úgy tenni, mintha Magyarországot kizárólag a migráció, Soros, Zelenszkij fenyegetné, de amikor milliók szembesülnek vele, hogy elérhetetlen álommá vált a saját otthon, hogy rosszabbul élnek, mint néhány éve, törvényszerűen benyújtják a számlát.

Kifelé továbbra is Magyar Péter nyüzsög, aki egyszerre államférfi és megasztár, lábában van a bugi, azaz ő nem afféle egyszemélyes társadalmi mérnökség óhajt lenni, ahogy a Karmelita Bölcse láttatta magát, hanem inkább afféle híd lesz...

Ennek a logikának most vége. Az új magyar kormány világossá tette: a politikai barátság nem írhatja felül a büntetőjogi felelősséget, a szuverenitás nem jelenthet menlevelet, és a hatalomváltás után a múlt döntéseinek következménye lesz. Ez nem bosszú, hanem feltétel.

Hagyni kell most az új hatalmat, hadd dolgozzon, ahogy ígérte, a köz érdekében. Annak a köznek a nevében, amelyről már csaknem elfeledkeztünk. De, miközben dolgozik, egyetlen pillatatra sem hagyhatjuk, hogy mellőzze a köz véleményét.

A kísérőzenekar: Ákos, a nemzeti melankólia számlaképes metafizikusa; Nagy Feró, a rendszerlojalista konformpunk, aki végül eljutott a miniszterelnökileg jóváhagyott lázadásig; Tóth Gabi, a megtérés popliturgikus bizonyítéka.

Végső megoldásként – bár Kelemen Hunor érthetetlenül érvel ellene, hiszen az RMDSZ számára is megnyugtató lehetne – egy pártonkívüli gazdasági szakember megbízása kormányalakításra, államfői támogatással a miniszteri bársonyszékek elosztásánál.

Sok-sok évvel ezelőtt, hamvas fiatalságomban én sem voltam vérbunkó. (Mint most.) Sőt, még 2010 és úgy 2016 között is visszafogottabb írásokkal jelentkeztem, meg hivatalos eseményekre kiöltözem. Szóval rendszerváltozás van, elmentem ingeket venni.