VÉLEM ÉN

Orbán szerint a megújult fővárosi Fidesz készen áll arra, hogy Budapesten is győzelemre vezesse az úgynevezett „nemzeti oldalt”. Valójában csak próbálja menteni a menthetőt, minimalizálni a vereséget. Szeretné elhitetni, hogy a Fidesz a főváros barátja. Késő.

Azt állította a miniszterelnök, hogy az elmúlt négy év Magyarország legsikeresebb beruházási periódusa volt. Ezzel szemben a tény az, hogy az egyik legsikertelenebb. De az is lehet, hogy Orbán most fekteti le egy forradalmian új, illiberális matematika alapjait.

Semmi közöm ahhoz, hogy Bayer Zsolt és felesége miről beszélgetnek esténként, de ha igazat mondanak egymásnak, nem tudom mi tartja meg a plafont felettük, miként lehet leélni egy egész életet ilyen, az emberi léttel szembeni igazi tisztelet nélküli világ-valóságban.

Viktornak – áldja meg az Isten mind a két kezével – valamivel nehezebb, de azért ő is ügyesen bedarálta a független sajtót, megszüntette a Népszabadságot, elüldözte a Közép-európai Egyetemet, legyűrte az Akadémiát, betörte az oktatást, kirabolta a Nemzeti Bankot...

Lázár kijelentése undorító blaszfémia, másrészt kicsiny magyar bokrétánk táptalaj nélkül kiszáradna, és csak fiatal kínai és orosz leánykák emlékkönyvében maradna fenn préselt virágként. Ezért marad meg a Fidesz az európai fekália kellős közepén.

Bizonyára nem nagy, de hasznos felismerés, hogy a nép tudatában a népdal és a magyarnóta mintha összemosódott volna. Erről árulkodik, hogy Pusztai Jánosné 1970-ben népdalként gyűjtötte föl a magyarnótát. A Székelyudvarhely melletti faluban, Atyhán...

Pénteken Orbán Viktor már délután félrehajított mindent, és egész este azt ünnepelte, hogy az Egyesült Államok elnöke elraboltatta Venezuela elnökét, hogy a saját országában bíróság elé állítsa, a venezuelai helyzetet pedig maga vegye irányítása alá. Helyes, helyes!

A több tízmilliárdos vagyonnal bíró Schmidt Mária milliókat húz egyetlen kuratóriumi tagságból. S akkor még hol van a mindenféle egyéb alapítvány és kamuintézmény. A lista végtelenül hosszú: mindenféle rendű és rangú csókosok számláznak lazán százezreket...

Amit Párizsban elfogadtak, csak szándéknyilatkozat, amerikai részről alá sem írták (tartani lehet tőle, hogy támogatásuk ára Grönland kezének elengedése lehet), s a megvalósítás végül a „tettre készek” parlamentjein fog múlni. De mégiscsak letették a garast...

O.V. tehát pár nap alatt sovány malac vágtában cikkcakkozott a nagyfiúk között, és közben összevissza beszélt, amire nem kényszerítette semmi, leszámítva a mániákus fontoskodást. A washingtoni kaland csupán egy ígéretegérkére volt elég, az is a halódás jeleit mutatja.