Hát nem mindegy? Az új parlamentben a Fidesz frakció eleve tehetetlen lesz a kétharmados többséggel szemben, annyi lesz a szerepe, amennyit a kormánypárt enged neki. Ráadásul történelmi vezetői megfutamodtak a nyilvános megaláztatás elől. A teljhatalomban töltött több mint másfél évtized után nem vállalták az ellenzék hálátlan, kudarcokkal terhes sorsát, nem hajlandók elszenvedni azt, amit eddig ők tettek a kisebbségbe szorultakkal.
A bukott miniszterelnök részéről különösen jellemgyengeségre utal, hogy másokat küld a vesztes csatákba, ők kapjanak ki újra és újra, égjen az ő pofájuk, amikor vállalhatatlan dolgokat kell majd mondaniuk, védhetetlen álláspontokat védelmezniük. Abból, hogy mi vár rájuk, máris ízelítőt kaptak: Magyar Péter kiírta a Facebookra, hogy a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert a Tisza Párt nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének.
A negyvennégy plusz nyolc képviselőt Orbán Viktor válogatta össze – leginkább annak alapján, hogy mennyire harciasan vették ki a részüket az aljas, ostoba és így persze sikertelen választási kampányból. Ebből a szempontból furán szánalmas Menczer Tamás sorsa, akinek méltán lenne ott a helye Kocsis Máté, Németh Balázs, Pócs János és a többiek mellett, de ezek szerint még pitbullnak se volt jó.
A bejutó listás helyekről visszaléptetett huszonöt politikus közül egy sem mert szembeszállni Orbánnal, a Fidesz sietve összezárt dicstelen vezére mögött, s ezzel lemondott a hibákkal való szembenézés és a gyors megújulás lehetőségéről. A gyengus Gulyás Gergelyből aligha lesz önálló politikai aktor, a ravaszdi Lázár János pedig, már 2030-ra gondolva, előre szólt, hogy csak egy évig marad a parlamentben.
Persze mindegy, a következő hónapok, évek nem a Fideszről fognak szólni. Főleg, ha Magyar Péter választási ígéreteinek legalább egy részét valóra váltja.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. április 29-én.