VÉLEM ÉN

Most annyiban különbözik a helyzet a 2014-estől, hogy a kormánykoalíciónak csak szűk többsége van a parlamentben és az állami költségvetés nagy bajban van, amit nehéz orvosolni. Jó lehetőség Crin Antonescu közös államfőjelölése.

Csodálkoznánk, ha a kormányfő nem ismerné ezt a latin mondást, amit nem először idézünk itt. Korunkra jellemző, hogy többet mutat, mint amennyit ér önmagában. A látszatkeltés korszakában élünk...

Jön majd a szokásos kör, az elnök bejelenti, hogy az új tréner passzol a Ferencváros „filozófiájához”, „a klubhoz illően magas polcon van”, aztán a blöff, hogy az FTC helye a BL-csoportkörben van, majd jön egy feröeri amatőr csapat, és vége.

Abból, amit eddig mutattak sokkal valószínűbb, hogy simán nekivezetik a NER-t (meg vele az országot) a falnak. Nem azért, mert nem látják, hogy arra nincs tovább, hanem azért, mert Orbán Viktor egyedül ezt a működésmódot ismeri.

Ahogy tanulmányozni kezdtem a szállóigék meglepően gazdag szakirodalmát, már sikerült elválasztani a névtelen közmondásból lett szólást az igazi szállóigétől, a csattanós bon mot-t az ismert ember nevéhez fűződő szállóigétől.

Falra mászom a közhelyektől. Különösen, ha jobb sorsra érdemes szövegekből kalapálják őket. Esterházy például sosem írta le azt, amit rengetegen idéznek tőle, a legkülönfélébb helyzetekre alkalmazva: "Bizonyos szint alatt..." stb. stb.

Végül mindketten elbuktak, de olyan példát, utat mutattak nekünk, melyen folytatni kell a haladást, a munkát, hogy céljukat – melyet magunkénak érzünk-vállalunk mi is – elérjük. Emberséges élet, majd emberséges halál, mindannyiunknak!

Sehol nincsenek még a helyi jelöltek, a pártszervezetek, az átvilágított, megbízható sereg. A trend az, hogy napról napra erősödik. Ha nem változnak a körülmények, 2026-ban jó eséllyel nyer. És nem látszik semmi, amitől változnának.

Vállalva annak ódiumát, hogy engem is ama fecsegő madár humán változataként aposztrofál a már említett szellemóriás, úgy vélem, hogy Crin Antonescu nevesítése az államfői tisztségre: igazi és ritka telitalálat volt a koalíciós pártok részéről.

Ám, gondoltuk, annál csak jobb lehet, mint amikor ugyanez az iroda (neve maradjon homályban) néhány éve Krakkóba hirdetett szilveszteri kirándulást, és az év utolsó napján, még a muri előtt fakultatív látogatást  szervezett Auschwitzba. És volt résztvevő!