VÉLEM ÉN

Ennek a logikának most vége. Az új magyar kormány világossá tette: a politikai barátság nem írhatja felül a büntetőjogi felelősséget, a szuverenitás nem jelenthet menlevelet, és a hatalomváltás után a múlt döntéseinek következménye lesz. Ez nem bosszú, hanem feltétel.

Hagyni kell most az új hatalmat, hadd dolgozzon, ahogy ígérte, a köz érdekében. Annak a köznek a nevében, amelyről már csaknem elfeledkeztünk. De, miközben dolgozik, egyetlen pillatatra sem hagyhatjuk, hogy mellőzze a köz véleményét.

A kísérőzenekar: Ákos, a nemzeti melankólia számlaképes metafizikusa; Nagy Feró, a rendszerlojalista konformpunk, aki végül eljutott a miniszterelnökileg jóváhagyott lázadásig; Tóth Gabi, a megtérés popliturgikus bizonyítéka.

Végső megoldásként – bár Kelemen Hunor érthetetlenül érvel ellene, hiszen az RMDSZ számára is megnyugtató lehetne – egy pártonkívüli gazdasági szakember megbízása kormányalakításra, államfői támogatással a miniszteri bársonyszékek elosztásánál.

Sok-sok évvel ezelőtt, hamvas fiatalságomban én sem voltam vérbunkó. (Mint most.) Sőt, még 2010 és úgy 2016 között is visszafogottabb írásokkal jelentkeztem, meg hivatalos eseményekre kiöltözem. Szóval rendszerváltozás van, elmentem ingeket venni.

Azt mondja, ő sosem tűrte a korrupciót. Azt mondja, ő becsületes ember. Azt posztolja, kiugró gazdasági növekedéssel adja át az országot, jóléttel, bőséggel. Azt is mondja, a Vadhajtások portál neki igeforrás. Ez utóbbi biztosan nem hazugság...

Kicsúszott a talpa alól a valóság. A Német Szocialista Egységpárt kongresszusán diadalmas, öt és fél órás beszédben jelentette be, hogy három éven belül megelőzik a hanyatló NSZK életszínvonalát (1958). Azután mégis inkább körbefalaztatta Nyugat-Berlint...

Természetesen nemcsak Brüsszelben, Berlinben is azonnal elutasították azt a felvetést, hogy Schrödernek uniós részről bármiféle szerepe legyen egy későbbi, háború utáni rendezésben. Pistorius német védelmi miniszter egyenesen Putyin megtévesztő manőveréről beszélt.

Valahol mégis logikus, amit Orbán csinál: a Tisza nem csak az egykori ellenzék szavazóit porszívózta fel szinte maradéktalanul, hanem a centrumot, a polgári közepet is belakta. Tér csak a baloldalon, meg a jobbszél külső perifériáján maradt.

Ha az ott történt sorozatos hitvány erkölcsrombolást csak úgy átabotában felidézte volna, talán maga is váltig röstelkedne, hogy egy boldog új miniszter első örömét megpróbálja megkeseríteni. Szégyen, sokszoros szégyen, hogy ez a gonosz megszólalás elhangzott.