VÉLEM ÉN

Nem emlékezhet nyilván minden haverkodásra, amikor diplomata-útlevelekkel lepte meg a „rászorulókat”. Vajon milyen magyar érdekeltségű külföldi diplomáciai missziót hajtott végre Dzs. Balázs, M. Ádám, Sz. György, H. Árpád, M. Zoltán, R. Magdi és R. Philip?

Döntött a kormány. Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás. A Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékoztam. Nála jó helyen lesz...

Ha korrupciót emlegetünk a háromszorosan túlárazott nyuszimotorok esetében, a NER lényegéről beszélünk: mint cseppben a tenger, mutatja, hogy az elmúlt tizenhat évben miként rabolták ki az országot, fosztották meg lehetőségeitől. Nem voltak ebben egyedül...

Mint látni, az emberi lét legnagyobb ellensége az ember. Különösen pedig az a speciális termelési mód, amelyet kapitalizmusnak neveznek, s amelynek a mértéke az állandó növekedés, amellyel egyúttal kinövi, feléli saját, a Föld erőforrásait. Nincs menekvés.

Mintha nem a Fidesz-KDNP miniszterelnöke beszélt volna azon az emlékezetes márciusi ünnepségen politikai ellenfeleiről poloskákként, közvetlenül egy „tavaszi nagytakarítás” kapcsán. Aki poloskákról beszél a nagytakarítás kapcsán, az ne csodálkozzon...

Kortárs képzőművészek megvásárolt műveiről vallott Nagy Ervin. És itt eszembe ötlött a Micimackóval pofára eső Németh Balázs is... A megújuló Fidesznek a kultúrában mindenképpen erősíteni kell, ami a Vadhajtások felé gravitálás közepette nem lesz egyszerű feladat.

Később Trump arra jutott, hogy nem engedi az irániaknak, hogy az Egyesült Államokban legyen a főhadiszállásuk. Az ázsiaiak kényszerűségből nem abban az országban táboroztak le, ahol pályára lépnek, hanem Mexikóban alakították ki a főhadiszállásukat.

Megrendítő beszéddel kezdett Magyar Péter: egy öngyilkosságba menekült bántalmazott fiú sorsán keresztül mutatta be a gyermekvédelmi rendszer összeomlását, de akár kiválaszthatott volna egy szexuálisan végsőkig kihasznált fiatalt, vagy vegetáló kisbabát is.

Montevideo kikötőjében izgatott tömeg várta a Conte Verde olasz óceánjárót: a labdarúgás történetének első világbajnokságára érkezett 1930. július 4-én. Luxushajó volt, kortárs beszámoló szerint „egy itáliai palota ódon pompáját idézte”.…

A legfontosabb hozadék nem az, hogy a szemforgató fundamentalisták égnek, mint a rongy; az csak a hab a tortán. Azzal, hogy ők a naftalinba kerülnek, megnyílik az út a racionális és jótékony döntéseknek. A közjónak. És akkor fogjuk látni, micsoda kárt okoztak eddig.