INTERJÚ / ESSZÉ – Oldal 18

Markó Béla: Egy méhész levele

Betegesen féltem a magánytól, és ezután már szinte tudatosan kerestem az alkalmat a társaságbeli csillogásra. Lépten-nyomon kinyilvánított makacsságom és erős akaratom valójában szédítő rettegést takart, szüntelen félelmet a másokban való feloldódástól.

Zöldi László: Ki hozta haza Imrédy volt miniszterelnököt?

Ok lett volna a háború utáni perhez, de a negyvenes évek elején is nyíltan vállalt politizálással mutatta ki antiszemitizmusát. A sors iróniája, hogy azért vesztette el a miniszterelnöki pozíciót, mert a rendszeren belüli ellenfelei bizonyították: az egyik dédszülője zsidó volt.

Tanács Zoltán: A forgatókönyvben 2027 elején megjelenik az „expert-human-level” rendszer, majd az év végére a szuperintelligencia

Aki ma még legyint, hogy ez „túl futurisztikus”, az nem érti, mi történik Washingtonban, a Pentagon körül, a vezető AI-laborokban és a globális geopolitikában. A kérdés nem az, hogy lesz-e AI-fordulat, hanem hogy hogyan tudunk ebben alkotó módon részt venni.

Berend T. Iván: Vasútra, magyar!

A kétvágányú vonalak és a villamosított vonalak aránya Magyarországon alacsony. A járműállomány elöregedett, átlagéletkora meghaladja a harminc évet. Olvastam, hogy a MÁV számításai szerint a 2024-es évben 6.9 évnyit késtek a magyar vonatok. Ezek prózai tények.

Bocsárdi László: „Magyarországról érezhető ez a széttartó energia, felismerek olyan dolgokat, amiket a Ceaușescu-rendszerben megéltem”

A rendezés alkotói folyamat, olyan, mint a színészet is. A színész viszont rettenetes helyzetben van, mert ő általában nem mondhat nemet, a rendezőnek megvan ez a lehetősége. Előfordult, hogy egy nagyon neves román rendezőt elhívtam egy adott pillanatban...

Nagy Bandó András: Adomány vagy embervásár, avagy üzenet a határon túl élő testvéreinknek

Több millió magyar ember nevében mondhatom: szeretünk Benneteket, és cserébe nem kérünk mást, egyebet és többet: Ti is szeressetek minket, és vagy segítsetek a változásban, vagy hagyjátok meg, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról és szeretett hazánk jövőjéről.

Fóti Péter: Merre tart Magyarország?

A kormányzás fokozatosan kivonta magát a társadalmi párbeszédből; a döntéseket nem meghozták, hanem bejelentették. A parlament szerepe csökkent, a társadalmi egyeztetés formalitássá vált, a szakmai vélemény fölöslegessé. A politika nem fórum, hanem színpad.

Bodor Ádám: Behavazott lábnyomok

Itt lenn, a Repedő-völgy kerítései tövében liszteszsáknyi darabokban aszalódott a múlt heti hó, valamivel fönnebb a kecskeganés föld sötétlett liszteszsáknyi darabokban a hó között. A kőfejtés omladékai után a hó hirtelen fehéren összecsapott.

Behavazott lábnyomok és 90 év – Bodor Ádámot ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Bodor Ádám azt mondta, amikor lead egy kéziratot, mintha „megnyomná a delete gombot”, egy év elteltével már újdonságként hatnak rá a saját írásai. A mostani kötetbe mintegy száznegyven szöveg került be, olyanok is, amelyek hatvan évvel ezelőtt születtek.

Karel Čapek: Lábnyomok

Fejcsóválva nyitotta ki a kaput, és bement a házba; bár tudta, hogy ostobaság, amit csinál, mégis megnézte, nincsenek-e bent a házban valamilyen hónyomok; de hát honnan kerültek volna oda? „Talán csak álmodtam az egészet" – morogta elégedetlenül...