Napirend előtti felszólalásában a fideszes Bóka János azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy a 17. alaptörvénymódosítással alkotmányos puccsot követ el. Válaszában Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalt, hogy 2010-ben a Fidesz kétharmados többséggel elfogadott egy nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a NENYI), amelyben egy új társadalmi rendszer felépítését jelentette be. Ez lett a Nemzeti Együttműködés Rendszere, a NER. Majd azt mondta, hogy 2026. áprilisában több mint 3 millió választó arra szavazott, hogy nem kér ebből a rendszerből, ez a rendszer szűnjön meg. Itt látható alul a szóváltás.
A két szavazás szembeállításában van logika, azonban lényeges mozzanatokat elrejt. Mégpedig azt, hogy a fülkeforradalomnak nevezett 2010-es választás nem arról szólt, amit Orbán állított, hogy őt a magyar nép egy új politikai rendszer létrehozásával bízta meg, hanem egy ugyanolyan parlamenti választás volt, mint a többi: a választók többsége őt az ország kormányzásával bízta meg négy évre, a fennálló alkotmányos rend keretei között, amelyre esküt tett, hogy ő azt megvédi. Ezt az esküjét megszegve, Orbán hajtott végre alkotmányos puccsot, amikor az Alkotmányt önkényesen eltörölte, és pártja ideológiáját tartalmazó alaptörvényre cserélte. Ez a senki által nem legitimált NER alapja lett.
2026 áprilisában pedig egy újabb „forradalmi” választás történt, amely valóban arról szólt, hogy a magyar nép rendszerváltást akar: nem csupán kormányt váltani az Orbán-rendszeren belül, hanem megsemmisíteni az Orbán-rendszert, amelynek egyetlen lehetséges módja az alkotmányos rend helyreállítása, Orbán és a Fidesz által elkövetett alkotmányos puccs eltörlése.
Ruff Bálint a válaszából kifelejtette azt a mozzanatot, hogy a NENYI az alkotmányos rend megdöntésének előkészülete volt, majd végrehajtottak egy alkotmányos puccsot. Ezért az Orbán-rendszer eltörlése nem alkotmányos puccs, hanem az Orbán által elkövetett alkotmányos puccs után az alkotmányos rend helyreállítása.
Két okból nem mellékes ennek kimondása: egyrészt azért, mert ez egyértelművé teszi a jogi helyzetet, másrészt világossá teszi nemcsak az alkotmányos rend helyreállításának, hanem az alkotmányos rend megdöntése (mint államellenes bűncselekmény) miatt esedékes törvényes felelősségre vonás jogi alapját. Erről egyértelműen és világosan kellene beszélni, ahogy arról is, hogy a megválasztott új kormány nem arra kapott megbízást, hogy az Orbán-rendszeren belül kormányozzon, hanem az Orbán-rendszer felszámolására, ahogyan Magyar Péter a kampányban ezt ígérte. Ehhez kért támogatást és a választók erre szavaztak.z alkotmányos rend megdöntése volt.
Emellett azért is fontos ennek kimondása, hogy a rendszerváltás napirenden maradjon. Ne merüljön ki az alaptörvény néhány ponton történő megváltoztatásában, hanem a NER megsemmisítését jelentse. Ruff Bálint a válaszában a NER megszüntetését ígérte, de fontos lenne hangsúlyozni ennek jogi alapját, az Orbán által megdöntött alkotmányos rend helyreállítását, s világossá kellene tenni egyértelműen, hogy az Orbán-rendszer eltörlése és a demokratikus rendszerváltás miben áll. Meg kellene nyugtatniuk a közvéleményt, hogy az OIrbán-rendszert eltörlik, s a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét helyreállítják. Ehhez pedig van egy „útiterv”.
A parlamenti szócsata azt tükrözte, hogy ez az alkotmányos intézkedéssorozat nem világos. Azért képzelheti a Fidesz, hogy az alaptörvény módosítása, a NER felszámolása egy önkényuralmi megnyilvánulás és alkotmányos puccs, mert nem világos mindenki számára, hogy a NER nem alkotmányos parlamentarizmus, hanem önkényuralmi rendszer volt, amelyben csupán díszletek voltak az egykori jogállami intézmények maradványai.
Ruff Bálint sem tudta egy megtervezett és a közvélemény számára bemutatott folyamatba ágyazni a 17. alaptörvénymódosítást, mint amely egy demokratikus rendszerváltás „útitervének” része és állomása. Ezt az útitervet látni és ismerni kellene.
A szócsata fontos része volt ugyan, amikor Ruff Bálint a Fidesz uralmának és a NER működésének fontos részeként említette a korrupciót és a lopást, de a probléma az, hogy ezzel azonosította Orbán rendszerét, az alkotmányos puccsal létrehozott NER-t, ami leszűkíti a jogsértést, az alkotmányos rend megdöntését a gazdasági bűncselekményekre. A jogos kritika éppen az, hogy a NER nemcsak kleptokrácia volt, ezért nem elég a korrupció és a lopás felszámolása, s nem elégséges az alaptörvénynek mindössze erre irányuló módosítása. Ez pedig alapvető teoretikus, jogi és politológiai kérdés, mert a NER több volt, mint kleptokrácia. A NER önkényuralmi rendszer.
Az már csak hab a tortán, hogy amikor Ruff Bálint a korrupció elleni harc szükségességét indokolta és a Fidesz kleptokráciájának lopásait magyarázta, azt mondta: „Minden egyes nap százmilliárdos mutyikkal találkozom”. Ez könnyen lehet, hogy így van, vagy az igazság nagyon közel áll ehhez. Ehhez képest azonban nincsenek feljelentések. A miniszter a válaszában tizenhat éven át tartó lopásról beszélt, amelyek nem ismeretlenek a nyilvánosság előtt sem, ezért jogos a kérdés: ha a lopás, más szóval a „mutyi”, bűncselekmény, miért nem tesznek feljelentéseket, miért nem indulnak büntetőeljárások?
Tudomásunk szerint eddig két olyan feljelentés született, amelyek Orbán Viktorhoz és családtagjaihoz (Tiborcz Istvánhoz) köthetők. Egyiket sem a kormány tette, hanem az egyiket az ukránok elleni pénzrablásban eljáró ügyvéd, a másikat Hadházy Ákos, akit nemcsak leváltott a „Tisza” (Magyar Péter), hanem még el is tiltott örökre a képviselői mandátum lehetőségétől. Márpedig Orbán, a családja, a strómanjai, az oligarchái, a miniszterei, a Fidesz és a NER törvényes elszámoltatása és felelősségre vonása ugyanúgy a jogállamiság helyreállításának és a rendszerváltásnak része, mint az alaptörvény eltörlése és az alkotmányos rend helyreállítása.
Különös tekintettel arra, hogy a „Tisza” egyelőre a lopással és a korrupcióval azonosítja az Orbán-rendszert, a rendszerváltást pedig a korrupció felszámolásával. Ahogy Magyar is erre redukálta a kampányban a NER-t. A választás után három hónappal még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy alkotmányosan mit tekintenek rendszerváltásnak, hogyan lesz az új Alkotmány, abból kikerül-e a NER alapja: a keresztény-nemzeti identitás, s miért nem születnek feljelentések az elmúlt tizenhat évben elkövetett és dokumentált bűncselekmények miatt Orbán Viktor, a családtagjai, a strómanjai, a miniszterei, a rendszer elsőszámú irányítói és haszonélvezői ellen.
Miközben ehhez soha nem látott társadalmi támogatás áll a háttérben.