Vannak, akik lelkesültségükben a tegnapot a magyar sajtószabadság napjának nyilvánítanák. Talán nem is ok nélkül. Tizenhat év után a nemrégiben hivatalba lépett kormány ugyanis felfüggesztette a közszolgálati médiának nevezett propagandagépezet hírszolgáltatását.

 A helyzetet korrektül jellemezte az Index munkatársa, Lesták Anna. Szintén tegnap, 16.34-kor jelent meg cikke, néhány perccel azután, hogy a Törökországban időző miniszterelnök kifejtette véleményét a fejleményekről. Szerinte „Közösségi oldalán Magyar Péter Örkény Istvánt idézve azt írta: ’Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.’” Az újságírónő pontosan, mégis félreérthetően fogalmazott. Magyar Péter csakugyan idézte Örkény egyik gondolatát, elfelejtette azonban kitenni az idézőjelet.

A jelenlegi miniszterelnök a legutóbbi két és fél évben hétszázszor beszélt a vidéki Magyarországon. Ehhez még hozzávehetünk néhány tucat fővárosi szónoklatot, valamint számtalan interjút is. Mintegy nyolcszázszor volt alkalma véleményt nyilvánítani az orbáni propaganda két zászlóshajójáról, a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról. Nem voltam ott minden gyűlésén, de amit hallottam tőle, abban reflexszerűen említette az Örkény Istvántól kölcsönzott mondást. Nagyon tetszhet neki, ha úgy ejtette ki, mintha ő találta volna ki. Ezért azonban  nem vádolom plágiummal, magatartását nem is emelem ki a politikusok közül. Az a benyomásom ugyanis, hogy a magyar politikusok hajlamosak idegen tollal ékeskedni.

Orbán Viktor legalább ügyelt arra, hogy beszédírói külföldi forrásokból merítsenek, azokat nehezebb a fránya újságíróknak kinyomozni. Gyurcsány Ferenc sem bíbelődött a filológiai pontossággal. szerinte „A politikában nincs szerzői jog.” (Facebook.com, 2021. augusztus 26.) Kunhalmi Ágnes ugyan nem volt miniszterelnök, de amikor az MSZP társelnöke lett, annyira megszerette Horn Gyula mondatait, hogy egyiket-másikat a magáévá tette, és beleszőtte az ünnepi szónoklataiba. Hozzájuk csatlakozott Magyar Péter is, az Örkény-féle szállóigét számtalanszor emlegetve, a szerző neve nélkül.

Nem mentegethetem azzal, hogy negyvenes politikusként aligha tudja, hogy 1956-ból való a kölcsönzött mondás. A két tegnapi közleményében akadnak árulkodó jelek. Az egyik az, hogy amire Lesták Anna utalt – és olvasható a bejegyzésem utáni összeállítás végén –, abban megtalálható a hullámhosszon kifejezés, amellyel Örkény István a Rákosi-féle Magyar Rádiót azonosította. A másikat itt idézem, mert 1956 említésével a mostani miniszterelnök utalt az Örkény-mondás körülményeire. Magyar Péter ugyanis ezt üzente Törökországból: „1956 után hetven évvel, szimbolikusan 19.56-kor indul újra az M1 adása. Egyelőre hírszolgáltatás nélkül, filmekkel.” (Facebook.com, 2026. július 7.)

Az 56-os és a hullámhosszos keret adta az ötletet egy rehabilitációs javaslathoz, amihez persze össze kell foglalni, hogy az eredeti szólásmondás milyen körülmények között hangzott el. Nos, az írót 1956. október 30-án hívták be a Magyar Rádióba, melynek Nemzeti Múzeum mögötti székházát szétlőtték, ezért a stáb beköltözött a parlament épületébe. Örkény megérkezett, és ott, helyben meg is írta a jegyzetet. De ha már ott volt – ágaskodik bennem az utókori kérdés –, miért nem olvasta föl? Némi kutatás után kiderült, hogy azért nem, mert nem arra kérték föl, hogy személyes vallomással rukkoljon elő. Megbízatása arra szorítkozott, hogy a rádiós munkatársak nevében szakítson a Rákosi-korszak propagandaadójával, amelyet a korabeli népnyelv „hazugládának” nevezett.

A szabad jelzővel megkülönböztetett Kossuth Rádió első munkanapján Örkény Istvánnak elő kellett készítenie a terepet a miniszterelnöki beszéd befogadására. Nagy Imre pedig úgy jelentette be a többpártrendszert, hogy utána Tildy Zoltán államminiszter szólalt meg a kisgazdák nevében, Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes a Parasztpártéban, Kádár János államminiszter a frissiben megalakult MSZMP nevében. A jegyzetet Basa György olvasta föl. A rádió színtársulatának kellemes hangú tagja bemondói feladatokat is ellátott. Örkény István tehát az újjászervezett Magyar Rádió álláspontját fogalmazta meg, e távolságtartó megnyilvánulást támasztotta alá az éterben megszokott orgánum.

Vajon órára, sőt percre pontosan mikor is hangzott el az a bizonyos jegyzet? Három időpont rajzolódik ki a szórványos szakirodalomból. 14 óra 6 perctől kezdődött a felolvasás, illetve 15.15-től, esetleg 17 órától. Talán majd olyan hangszalagot is találunk, amely a Szabad Kossuth Rádió mondatait, például az örkényi szállóigét időrendi pontossággal rögzítette. Addig is szóba hozom a rehabilitáció lehetőségét. Mert mi volna, ha Magyar Péter stábja fölkérne egy írót a jegyzetírásra? Mondjuk a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót. Vagy a történelmi ügyekben erős és szintén hibátlan életművű Spiró Györgyöt 

Vagy ha a konzervatív értekrendű írókat kedveli Magyar Péter, akkor egy harmadikat kérnének föl arra, hogy az Orbán-féle propagandagépezettől búcsúzzon el. Egyúttal jelentse be az új közszolgálati médiumokat is. Majd üsse kő, e jegyzet után szólalhatna meg a hazai nyilvánosság átmenetileg első számú kedvezményezettje. Ha már miniszterelnökként annyira szeret főszereplő lenni.    

Tíz mondat Örkény 1956-os szállóigéjéről

A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. (Örkény István író, Szabad Kossuth Rádió, 1956. október 30.)

Mikor megindult a Szabad Kossuth Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. (Örkény István író, Párbeszéd a groteszkről, Magvető, 1981, az interjút készítette Brády Zoltán 1974-ben)

Örkény zseniálisan fogta meg a pillanatot. (Gömöri György újságíró, a Magyar Rádió külpolitikai rovatának vezetője, Jel-Kép, 1989/3.)

Örkény István fogalmazta meg a Szabad Kossuth Rádió forradalmi bizottságának önkritikus, bűnbánó nyilatkozatát. (Standeisky Éva történész, Mozgó Világ, 2005/1.)

Örkény Istvánt 1956, október 30-án a Szabad Kossuth Rádió szerkesztői felkérték arra, hogy írjon egy bevezetőt az induló adáshoz. (György Péter művelődéstörténész, Alföld, 2008/11.)

Az öntisztulás igényével írta a Magyar Rádió memorandumát. (Ablonczy László színháztörténész Örkény Istvánról, Hitel, 2016/10.)

Örkényre ugrom, tán mert éppen kijöttem a körúton a róla elnevezett könyvesboltból. Felfedezés: nem tudtam, hogy tőle származik az ’56-ból való, ezernyi alakban idézett mondás: „hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon”, mármint a rádió. (Almási Miklós filozófus, Mozgó Világ, 2019/7-8)

Sok-sok százmilliárd forintos propagandagépezet támogatta a hazugságban reggel, délben, este, minden hullámhosszon. (Magyar Péter miniszterelnök, Híradó.hu, 2026. április 13.)

Ma véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége. (Magyar Péter miniszterelnök, Facebook.com, 2026. július 7.)

Közösségi oldalán Magyar Péter Örkény Istvánt idézve azt írta: „Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.” (Lesták Anna újságíró, Index.hu, 2026. július 7.)

A szerző Médianapló-bejegyzése 2026. július 8-án.