VÉLEM ÉN

Magyar és Kapitány is következetesek: a Tisza szintén „a legolcsóbbtól” venné az energiát. Az „orosz energiafüggőséget” csak 2035-re szüntetnék meg, érzéketlenül mind a 2027-től életbe lépő összuniós tilalomra, mint híveik „ruszkik, haza” rigmusaira.

Precíz technokrata, aki karizmáját nem hirtelen vesztette el, soha nem volt az erőssége. A választók víziót és az ígért változásokat, a közszolgáltatások javulását, a megélhetési válság enyhülését, a növekedés elindulását várják tőle.

Így telik Anikó pihenőideje. Nagyon szereti ezt, a favágástól kezdve a szigetelésen át a függönyfelvarrásig minden apró elemét. Közben visszatéréséről ábrándozik. Javaslatom: inkább csinálja készre a házikót, vakolás, burkolás, függönyök, favágás...

És most már bármit lép, az ­rossz. Mint a sakkban, ha a megnyitás után az első tíz lépés rossz volt, akkor utána már egy Polgár Judit sem tudja megfordítani a meccset, legfeljebb elodázni a mattot. Sulyok persze fényévekre van bármilyen fenoméntól...

Kidugta a fejét a hintó ablakán: „Jó emberek” – mondta mosolyogva –, „tévedtek; én nem a katolikus kurva vagyok, én a protestáns kurva vagyok". Mivel angolok voltak, szétröhögték magukat a helyzet komikumán. Szeretnék angol lenni ilyen ügyekben.

Sokáig néztem az üres képernyőt, mire rájöttem, hogy egy cikkbe úgysem fog beleférni, ami történt. Igazából abba a néhány százba fér bele, ami a NER kezdete óta született. Ezért elvonulok, és megpróbálok összerakni egy könyvecskét. Legyen meg egyben...

Lehet úgy tenni, mintha Magyarországot kizárólag a migráció, Soros, Zelenszkij fenyegetné, de amikor milliók szembesülnek vele, hogy elérhetetlen álommá vált a saját otthon, hogy rosszabbul élnek, mint néhány éve, törvényszerűen benyújtják a számlát.

Kifelé továbbra is Magyar Péter nyüzsög, aki egyszerre államférfi és megasztár, lábában van a bugi, azaz ő nem afféle egyszemélyes társadalmi mérnökség óhajt lenni, ahogy a Karmelita Bölcse láttatta magát, hanem inkább afféle híd lesz...

Ennek a logikának most vége. Az új magyar kormány világossá tette: a politikai barátság nem írhatja felül a büntetőjogi felelősséget, a szuverenitás nem jelenthet menlevelet, és a hatalomváltás után a múlt döntéseinek következménye lesz. Ez nem bosszú, hanem feltétel.

Hagyni kell most az új hatalmat, hadd dolgozzon, ahogy ígérte, a köz érdekében. Annak a köznek a nevében, amelyről már csaknem elfeledkeztünk. De, miközben dolgozik, egyetlen pillatatra sem hagyhatjuk, hogy mellőzze a köz véleményét.