VÉLEM ÉN

„Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet, ahonnan az orvosok elmentek, és ahol a betegek hétfőn, szerdán és pénteken orvososdit játszanak” – a Nobel-díjas Krasznahorkai László író mondta ezt végtelen bölcsességében a La Repubblicának...

A német kapcsolat nélkül a magyar gazdaság egyszerűen értelmezhetetlen: a rendszerváltás nyomán úgy alakult, hogy ha a német ipar csupán csak köhint egyet, a magyar azonnal ágynak esik (és mint az elmúlt években láttuk, utána tartósan dögrováson is marad).

Zúgolódik az állomány, főként, hogy egyikük jól ismeri az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Párt elleni akcióját leleplező századost, és idézem: „ez a srác egy karakán, fasza magyar gyerek, nem pedig egy ukrán ügynök vagy akármilyen faszság.”

Olyan az érdeklődésem, mint az aknamező. Nyugodtan kutakodom egy regényhez, amely a XIX. századról szólna, és közben hírét veszem, hogy meghalt Kerestély Zsolt. Erre elkezd érdekelni, hogy ki hogyan viszonyult a magyarságához Bukarestben...

A párt a kilencvenes évek végétől már üzemszerűen az egykori kommunista titkosrendőrség, a rettegett III/III egyfajta reinkarnációjaként üzemel. Címszavakban: a Fidesz 1998-as hatalomra jutása érdekében álmerényleteket rendezett...

Hitler a Harmadik Birodalomnak hiába sürgetett új konkordátumot, de anélkül is nagyrészt megkapta a cinkos hallgatást. XII. Piusz később, a nagyüzemi népirtás legsötétebb napjaiban sem ítélte el nyíltan a nácikat. Nem mintha rokonszenvezett volna velük

A Direct36 részletesen bemutatta, hogy mi és hogyan történhetett. Az AH magyarázata szűkszavúbb, de felveti a kérdést: miként figyelhették már jó ideje a két, külföldi titkosszolgálatokkal együttműködő informatikust, miközben egyikük most tizenkilenc éves...

Szijjártó Péter magyar külügymniniszter rendszeresen informált legalább egy  ellenséges  országot az Európai Unió Tanácsa (külügyek) zárt üléséről. Nem is szólva (de, igenis szólva!) A NATO-tanácskozásokról és azok minősített anyagairól!

Egyes közgazdászok az alkut úgy határozzák meg, mint „megfelezett nyereséget”. A politikában valójában inkább az a jellemző, hogy valamelyik fél hosszú távon többet veszít, mint amennyit a másik nyer. Az ukrajnai háború lezárására hivatott megállapodás...

Érthető, hogy Golob mindenkivel tárgyalni akar, hiszen a parlamenti többséghez új partnerre is szükség van. Ezzel együtt Európában sokan fellélegeztek, mert attól tartottak, hogy egy újabb potenciális Orbán-szövetséges kormány jöhet létre.