Puskás, Pelé és George Best a földi időt tekintve nem ugyanabban az esztendőben, ám az élet fölötti nagy és láthatatlan időszámlálót tekintve mégis szinte egyazon pillanatban lépnek majd be a mennyország kapuján. A három zseniális játékos igencsak örvendezik egymásnak.
S a mennyország is csodálatos, vannak szép és kedves nők, hűséges szurkolók, prémiumok, jólelkű klubelnökök, whisky és tengerpart. Ám csak néhány napig tart a játékosok boldogsága. A fiúk egyre nyugtalanabbak lesznek. Végül Pelé odafordul Puskáshoz.
Menj el az Úrhoz, Öcsi, te úgyis nagy dumás voltál mindig, hát mondd meg neki te.
Öcsi rázza a fejét.
Hiszen te voltál afféle nagykövet a labdarúgásban, kedves Pelé barátom, szerintem neked kellene menni.
George Best nagyot csuklik, csalódottan megrázza az üres whiskys üveget, eldobja, majd így szól, jól van, fiúk, én vállalom, és megmondom neki, de csak akkor, ha ti is elkísértek.
Az Úr sugárzó tekintettel fogadja a három játékost.
Nos, fiúk, gondolom, magasztalni jöttetek engem.
Így igaz, magasztalunk téged, Uram, mondják ők egyszerre.
És persze egy kicsit féltek is engem.
Így igaz, félünk is téged, Uram, mondja egyszerre a három játékos.
Akkor jó, akkor nagyon jó, bólint elégedetten az Úr, majd csodálkozva látja, hogy azok hárman nem mozdulnak. Csak toporognak előtte, zavartan rugdossák futballcipőjük orrával a mennyország gyepét. Pelé ekkor finoman megböki Best vállát, Puskás pedig a hasával tol a kissé most ittas íren. Best tehát az Úr elé billen.
Mondjad, George fiam, mi a probléma?, szól elkomoruló arccal az Úr.
Nos hát, Uram, azt kérdeznénk tőled tisztelettel és alázattal, körülményeskedik váratlanul Best, izé, az lenne a kérdés, hogy hol a labda?
Kis csend lesz, mintha angyal kuncogna fel a bejáratnál.
A labda?, kiált fel megkönnyebbülten, boldogan az Úr. A labda? Hát nem tudjátok, ti balgák, hogy az odalent van, odalent a pokolban?
(A titokzatos világválogatott/ Prológus)
A szerző facebook-bejegyzése 2026. július 9-én. Az író hivatalos oldala.
