INTERJÚ / ESSZÉ

A kormányzat legfontosabb feladatai között ott kell lennie a közmorál fenntartásának; nem pusztán az államszervezés, irányítás, szankcionálás, hanem a példamutatás révén is. Egy demokráciában a küzdelmek során is szem előtt kellene tartani ezt a posztulátumot.

Amennyiben Hararinak igaza van, a vallás és az egyházak egyre fölöslegesebbnek tűnnek, mivel az emberi kooperáció már alapvetően nem rájuk épül. Szerepüket átveszi más: gondoljunk a felvilágosodásra, a nemzetállamok létrejöttére, a gazdasági globalizációra...

A jövő évi választás jóval túlmutat önmagán: Feléledhet a remény és lehetőség Magyarországon és szerte a világban, hogy megszabaduljunk a politikai passzivitástól és beletörődéstől, és újra aktív, tenni és változtatni akaró polgárok legyünk.

Az Orbán-rendszer viszonylag rövid idő alatt összeomlik, ám mire a romjait közösen ellapátoljuk, megkérgesedik a tenyerünk és az emberséges viselkedéssel szemben a szívünk. Nincs okunk sokáig várni. Köpjünk végre a markunkba, és lapátoljuk el őket!

Orbán Viktor tihanyi beszéde nyers és őszinte volt, mint az őszödi beszéd; s a „nemzet érdekében” nemzetellenes, mint ama decemberi 5-ei népszavazás. A beszéd nyilvánvalóvá tette Orbán vátesztudatát, groteszk világpolitikai ambícióit és „szuverenista” rögeszméjét.