VÉLEM ÉN

Hegedűs István hadnagy , az egri vár árulója egy ukrán várőr titkos arája volt. Magyar Péter V. Zelenszkij törvénytelen leánygyermekeként született Belgorod és Külgorod határán, egy késő őszi nyáréjszakán, mikor reccsent a deszkaspalánk.

A történet persze úgy is folytatódhatna, hogy Midász felégette a mezőt, felégette teljes országát, csóvát vetett a világra, viaszt öntetett az emberek fülébe, hogy ne halljanak, és kócot tömetett a szájukba, hogy ne beszéljenek. És utána letartóztatta a borbélyt...

Maradnék a puszta képnél, ahogy az USA büszke, dollármilliárdokba kerülő zászlóshajója a kikötő felé vánszorog. Kesernyés, mosószerszagú füst úszik utána a tenger felett, szarszagú szél lobogtatja a csillagos-sávos lobogót, és döbbenten nézik a kóválygó sirályok.

Ez idegen, sőt ellenséges hatalom (az oroszok nyíltan ellenségnek tekintik a NATO-t; hol van már a NATO–Russia Council, pedig volt ilyen, még Ukrajnával is, és az EU-t is ellenségesnek tartják) vezetője első kézból kap információt. Ennek értéke felbecsülhetetlen.

Szép egyház ez a Fidesz-KDNP. Van benne lator, van benne kém, van benne főpap, van benne császári reflex, és van benne egy külügyminiszter, akinek ügyében éppen azt kell találgatni, kihez futott be a legfrissebb evangélium Brüsszelből Moszkvába. A tömjén szaga erős...

Szabó Bence rendőrszázados bátor szerepvállalása nyomán egy súlyos támadás képe bontakozik ki az alkotmányos rend és a választások tisztasága ellen. Ha a hatóságok ezt nem vizsgálják ki, nem járnak a végére, alkotmányos válság jön létre Magyarországon.

„Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet, ahonnan az orvosok elmentek, és ahol a betegek hétfőn, szerdán és pénteken orvososdit játszanak” – a Nobel-díjas Krasznahorkai László író mondta ezt végtelen bölcsességében a La Repubblicának...

A német kapcsolat nélkül a magyar gazdaság egyszerűen értelmezhetetlen: a rendszerváltás nyomán úgy alakult, hogy ha a német ipar csupán csak köhint egyet, a magyar azonnal ágynak esik (és mint az elmúlt években láttuk, utána tartósan dögrováson is marad).

Zúgolódik az állomány, főként, hogy egyikük jól ismeri az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Párt elleni akcióját leleplező századost, és idézem: „ez a srác egy karakán, fasza magyar gyerek, nem pedig egy ukrán ügynök vagy akármilyen faszság.”

Olyan az érdeklődésem, mint az aknamező. Nyugodtan kutakodom egy regényhez, amely a XIX. századról szólna, és közben hírét veszem, hogy meghalt Kerestély Zsolt. Erre elkezd érdekelni, hogy ki hogyan viszonyult a magyarságához Bukarestben...