VÉLEM ÉN

A Szent Korona-eszme lényege: az ország a királyé és a nemesi nemzeté. A nemzet elvetette 1848/49-ben, amikor a „nemtelenek” bejutottak az alkotmány sáncaiba. A magyarok 1918-ban a háborús véráldozat jogán hajították el a koronát.

A vallási, politikai stb. közösségek fanatizálódásának klasszikus (egyszerűsített) magyarázata szerint ilyenkor (spontán vagy manipulatív) külső hatásokra az agy érzelmi vezérlését irányító, úgynevezett szubdomináns félteke válik meghatározóvá. Egyidejűleg...

Hátha most még lehet alkudni. Hátha hozhatnak egy kis ajcsit az elszámoltatás nagy közös karácsonyfája alá. Nemzetiszín szalaggal átkötött tanácsadói szerződések, közvilágítás, Városi Civil Alap és a többi finom falat.

Kényszeredett vigyorral ismerte el, hogy ötszázmilliós támogatásokról sem tudja megmondani, hogy azokat pontosan kik kapták és milyen célra, szerinte a hazaszeretet alapján osztották ki őket, de hogy ennek mi a mércéje, azt persze nem tudta meghatározni.

Ez az igazán szép pillanat. Athén, amely túlélte a perzsákat, Spártát, Rómát, Bizáncot, az oszmánokat és a modern európai válságokat, most megtudhatja a kondomflottilla sajtóosztályától, miként kellene viselkednie a történelem jó oldalán.

Nem veszi észre saját bukását sem. Ami nem elsősorban a miniszterelnökség, a választás elvesztését jelenti, hanem sokkal többet annál. Ő a józan ítélőképességét veszítette el; nem látja a való élet történéseit, nem látja a feltörekvő, már gondolkodó generációk igényeit.

Azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem egy párt – pláne nem egy pártelnök – feladata megfogalmazni: magának a nemzetnek kell megfogalmaznia. Kivétel nélkül mindig nagy fejreállás lett belőle, amikor egy magyar pártelnök összetévesztette magát a hazával.

2024 decemberében írtam cikket a vezető nélküli autók, a Waymo-k megjelenéséről. A minap az orvosi rendelőbe mentünk és útközben a huszonöt perces úton tizenhat vezető nélküli autóval találkoztunk. Mi is a helyzet most,…

A felfújt kisgömböc nagyravágyó külpolitikája a senkiföldjére vitte Magyarországot, a hatalmi önkény érvényesült a közéletben, a gazdaságban, a kultúrában, az oktatásban, a sportban, a médiában. A hatalmi gőgöt összetéveszteni a büszkeséggel: balítélet.

Emlékeztetőül hagyták az utolsó névjegyet. Az van a „NER” szó alá írva: itt minden a miénk. Nem Engedünk Rést. Kivágjuk a gyökereidet is, ahogy a sok ligeti fát. Ha nem a miénk vagy, ebben az országban nemhogy a jövődnek: a történelmednek sincs helye.