Zamecsnik Péter ügyvéd az ATV Somos a pályán című műsorában hajdu Jánost, a TEK volt parancsnokát derék, becsületes kaonaembernek nevezte. Senki nem tiltakozott.
Pedig kellett volna.
A Terrorelhárítás Központ (TEK) , melynek parancsnoka Hajdu János tábornok volt, számos érdekességet mutatott.
Első érdekesség: Van néhány feltűnő hasonlóság a hitleri (pontosabban himmleri) SS-szel.
Az SS (Schutzstaffel, „védőosztag”) 1925-ben jött létre, eredetileg NSDAP vezetőinek személyi testőrségeként. 1929-től Heinrich Himmler vezetése alatt gyorsan növekedett, és a náci állam egyik legfontosabb hatalmi szervezetévé vált.
Az SS több ágra tagolódott:
Allgemeine SS (Általános SS): párt- és rendészeti feladatok, ideológiai ellenőrzés.
Waffen-SS: az SS fegyveres alakulata, amely a második világháborúban a Wehrmacht mellett harcolt.
Totenkopfverbände (kb. Halálfejes osztag) a koncentrációs és megsemmisítő táborok őrsége.
Az SS irányítása alá tartozott a Gestapo és az Sicherheitsdienst is, és kulcsszerepet játszott a soah (közhasználatú nevén: Holocaust) megszervezésében és végrehajtásában.
A háború után a Nemzetközi Katonai Törvényszék az SS-t – a Waffen-SS-t is beleértve – bűnszervezetnek nyilvánította, mivel a szervezet egészének működése szorosan összefonódott a náci rendszer bűncselekményeivel. Az SS tehát nem pusztán katonai szervezet volt, hanem a náci diktatúra egyik legfontosabb politikai, rendészeti és terroreszköze. A Waffen-SS ugyan harcoló alakulatként működött, de története elválaszthatatlan az SS egészének bűncselekményeitől.
A hasonlóság persze nem a bűncselekmények súlyosságában, hanem abban van, hogy eleinte a Vezér személyi védelmeként jött létre, majd egyre nagyobb szerepet kapott a politikában. És személyi megfigyeléseket végző titkosszolgálatként is működött.
Ugyanis.
Második érdekesség: jogszabály alapján a TEK végezhetett titkos információgyűjtést, de ennek köre és jogi feltételei az évek során többször változtak.
A TEK 2010-es létrehozását követően felhatalmazást kapott titkos információgyűjtő eszközök alkalmazására.
Ezek közé tartozhatott például: telefonlehallgatás, elektronikus kommunikáció megfigyelése, titkos házkutatás, rejtett technikai eszközök alkalmazása, titkos megfigyelés.
Az ilyen intézkedésekhez – az alkalmazott jogalaptól függően – bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély volt szükséges. Nem tudjuk, hogy ezt valóban megkérték-.e, de az orbáni diktatúra idején sem az ügyészség, sem a bíróság nem volt függetlennek tekinthető, a kérés tehát formális.
A kérdés másik része – hogy megfigyeltek-e civileket – szintén igenlő választ kíván, de fontos pontosítani: a törvény nem tesz különbséget „civil” és más személy között. Ha valakit terrorizmussal, nemzetbiztonsági kockázattal vagy más, törvényben meghatározott súlyos bűncselekménnyel hoztak összefüggésbe, vele szemben elrendelhető volt titkos információgyűjtés.
Az elmúlt másfél évtizedben több vita és bírálat is érte a magyar titkos megfigyelési rendszert: 2022-ben a Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy egy magyar újságíró ügyében a Pegasus kémszoftver alkalmazásával összefüggő hazai jogorvoslati rendszer nem biztosított megfelelő garanciákat. Már korábban, 2016-ban ugyanaz a bíróság a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a magyar nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés szabályozása nem nyújtott kellő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben.
Még egyszer: ezt mind Hajdu János parancsnoksága alatt. Vajon ez is összefügg a katonai tevékenységgel? Összeegyeztethető a „jó katona” szerepével?
Harmadik érdekesség. a TEK szerepe a Nyugat-Balkánon. Erről több cikkben is írtam az Élet és Irodalomban (PUBLICISZTIKA – LXX. évfolyam, 9. szám, 2026. február 27. PUBLICISZTIKA – LXIX. évfolyam, 12. szám, 2025. március 21. PUBLICISZTIKA – LXIX. évfolyam, 45. szám, 2025. november 7. stb.)
Egyértelmű, hogy a TEK Milorad Dodik, az azóta formailag leváltott Republika Srpska-beli szélsőségesen nacionalista diktátor védelmében lépett fel, ezzel fegyveres konfliktus közvetlen veszélyét idézve elő a térségben. Aligha valószínű, hogy egy tábornok, neveztessen Hajdu ne lett volna tisztában azzal, hogy nem „közös gyakorlatról” van szó (különben is: az egységes Bosznia-Hercegovina egy tagköztársaságával milyen alapon kötött a magyar kormány ilyen, amúgy in statu nascendi érvénytelen megállapodást?). A TEK egy csoportja páncélozott járművekkel és harci ruházatban, egy másik csoportja pedig civilben és illegálisan hatolt be egy idegen ország területére. Fegyveres erőket más országba küldeni csak az Országgyűlés felhatalmazásával lehet. Hajdu János ezt ne tudta volna?! Ez az pont (például) ahol simán megtagadhatta volna a parancsot. Ugyanis jogilag semmis megállapodás alapján törvénytelenségre „kényszerítették”. Amelyet ő, boldogan vagy sem, de elvállalt. Ez nagyon is bűncselekménynek látszik, hogy finom legyek.
Aki még ennek alapján is derék, becsületes férfiúnak véli Hajdu Jánost, annak a becsületről való nézetével nem állok le vitatkozni.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. augusztus 2-án.