Néhány napja megrázó, felkavaró és jogos aggodalmakat keltő képek árasztották el a világsajtót Ceuta migránsok általi „ostromáról”. A hírek szerint 48 ezer vagy akár 60 ezer migráns rohamozta meg a spanyol felségterülethez tartozó észak-afrikai várost és rövid ideig gyakorlatilag megszállták azt. Sokakban ezek a képek a 2015-2016-os migránsinvázió emlékét idézték fel, és természetesen a szélsőjobboldalon máris egy újabb tömeges menedékkérő hullámot vizionáltak. A megrázó képsorok valóban alkalmasnak tűntek a morális pánikkeltésre.

Nézzük higgadtan, hogy mi történt. Spanyolország és Marokkó, pontosabban VI. Mohamed király között nagyon kiéleződött a feszültség amiatt, hogy a spanyol kormány közeledni kezdett az ősellenséghez, Algériához, meglehetősen gyakorlatias okok miatt: tőlük vásárolnak LNG-gázt. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök július 20-án még látogatást is tett Algirban. Ráadásul nemrég gyógykezelésen fogadták Spanyolországban a nyugat-szaharai Polisario Front (a marokkóiak szemében szakadár szervezet) vezetőjét, amely front Algériától is támogatást kapott.

A marokkói vezetés úgy döntött, hogy megbűnteti a hűtlenkedő spanyolokat (akik korábban ebben a konfliktusban egyértelműen Marokkót támogatták) és szervezett módon a határra szállították a migránsokat (ahogy ezt a magyar kormány is tette 2015-ben), azzal bíztatással, hogy ott tárt karokkal fogadják őket. A marokkói határrendőrség, amelyik a két ország közötti megállapodás értelmében korábban feltartóztatta a migránsokat, most tétlenül nézte az áradatot, amely ezek után áttörte a határzárat, és egy napon keresztül a városban randalírozott. A helyi rendőrök és katonák nehezen lettek urrá a helyzeten, de huszonnégy óra után a betolakodók több mint 90 százaléka visszatért Marokkóba. Jelenleg is folyik a becslések szerint körülbelül 2 ezer Ceutaban rejtőzködő migráns felkutatása. Sajnos ennek az aljas marokkói hatalmi játsmának több mint hetven halálos áldozata van (nem a spanyol rendőrök ölték meg őket, hanem vízbe fulladtak).

Rögtön széles körben elhangzottak alaptalan vádaskodások a spanyol kormánnyal szemben. Meloni a Schengeni övezetből is kizárná Spanyolországot, miközben jól tudja, hogy Ceuta ugyan jogilag a Schengeni övezet része, de valójában nem érvényesek rá a schengeni szabályok. Ceuta-t csak érvényes okmányokkal lehet elhagyni a spanyol szárazföld felé, ezt a Schengeni Szerződés függeléke egyértelműen kimondja. Tehát aki Ceutaba bejut, az nem jut be valójában Spanyolországba, azaz a tényleges schengeni övezetbe, csak az észak-afrikai spanyol felségterületre.

Mások a spanyol kormány engedékeny migrációs politikáját hibáztatják. Ez sem állja meg a helyét. A szóbanforgó és most erősen bírált törvények csak a spanyol ajkú latin-amerikai migránsok könnyitett befogadására vonatkoznak, tehát a marokkói muszlim bevándorlókra nem.

Az sem igaz, hogy a spanyol kormány tárt karokkal fogadja a migránsokat, sőt bátorítja a belépésüket. A hatóságok erélyesen, határozottan és hatékonyan léptek fel és nagyon rövid idő alatt megtisztították a várost.

Ezzel együtt az illegális migráció valóban súlyos probléma, amit nem lehet félvállról venni, de Európa csak akkor tud hatékonyan fellépni ellene, ha nem egymás ellen fordul, hanem szolidáris a leginkább fenyegetett országokkal – ezek közé tartozik Spanyolország, Görögország és Olaszország. Határozott fellépésre, összefogásra van szükség, de a morális pánikkeltés nem tartozik ezek közé. Jó lenne megőrizni a józanságot, mert az elvakult megközelítés rossz következményekkel jár, a megoldást nem elősegíti, hanem inkább nehezíti.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. augusztus 3-én.