Muhi Sándor: Az esztergomi bazilika

Muhi Sándor: Az esztergomi bazilika
Az Esztergomi Bazilika klasszicista stílusú, kiegyensúlyozott, harmonikus, nyugodt monumentalitást tükröző épület, magaslaton helyezkedik el, így távolról és közelről egyaránt jól érvényesül monumentális hatása. Az eredeti elképzelések jóval grandiózusabbak voltak.

Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Kazinczyné Vitályos Magda

Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Kazinczyné Vitályos Magda
A homokszínt, a világos barnát, az aranysárgát, a halványkéket kedveli. A tompa, természetes színek ellenére gyapjúból és finom műszálakból szőtt szőnyegei tele vannak élettel, belső lüktetéssel. Szép szőnyegei líraibbá varázsolják, szívünkhöz hangolják mindennapi környezetünket.

NJF: Kis, érzelmes granadázás

NJF: Kis, érzelmes granadázás
Mert – Ferdinánd és Izabel – / az embernek egy haza kell. / Ha tejet ád az anyamell, / nem kutatjuk, honnan a tej. // De merni kell az új hazát, / ha az a tej méregre vált – / ó, Izabella! Ferdinánd! / Csak meg ne bánd. Csak meg ne bánd.

Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Podlipny Gyula

Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Podlipny Gyula
Több mint fél évszázadot átölelő pályáján rengeteg önarcképet festett. Nem valamiféle önimádat, befelé fordulás, énkultusz köti a műfajhoz, hanem a kemény személyiségvizsgálat, a tagolt véleményformálás, a harcos meggyőződés tudatosan vállalt felelőssége.

Kedves hazaáruló barátaim!

Kedves hazaáruló barátaim!
Egy lármafa, mely úgy világítja be a mai Magyarországot, hogy közben folyamatosan (és a felszín alatt) az élhetőbb jövő puszta lehetőségét kutatja. Hisz akinek szeme van, látja, akinek bőre van, azon érzi, hogy ez így nem mehet tovább...

Erdélyi Lajos: Főszereplő – a szobor

Erdélyi Lajos: Főszereplő – a szobor
A megélt pillanatot már senki sem tudja visszahozni. Mi vagyunk mi? Ezeknek a pillanatoknak a gyermekei. Hatvan vagy még több évig e pillanatok összessége a mi életünk; egész személyiségünket ezek határozzák meg.

Niman Tibor: Az élet színei

Niman Tibor: Az élet színei
Az egyetlen ingerre keletkező érzetegyüttest szinesztéziának nevezik a pszichológusok (ezzel a jelenséggel a stilisztika is foglalkozik). Magyarázata az, hogy az ingerületi impulzus sok átkapcsoláson, ideghálózati váltórendszeren halad át, s egyéb más érzékszervekből jövő és szintén az agykéregbe tartó idegrostokon haladó ingerületi impulzusokkal is találkozik.