LÁTVÁNY – Oldal 11

Nagy Miklós Kund: Művészszemmel a műgyűjtésről – Beszélgetés Aknay János Kossuth-díjas festővel

Az az öröm, amikor a néző, a vásárló óhaja találkozik a művész elképzelésével, szándékával. Ilyenkor könnyen létrejöhet az egyezség, olykor akár ajándékozás formájában is. De nagyon fontos, hogy az ember az autonómiáját megőrizze.

Muhi Sándor: A képzőművészet szolgálatában – Szatmári képzőművészek emlékezete 3.

Igen jelentős a művészettörténeti, műkritikusi tevékenysége a szatmári születésű Borghida Istvánnak, aki évtizedekig volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet művészettörténet-tanára. Számos cikk, tanulmány szerzője...

Bod Péter: A rajztanár

Testvéremmel rajongtunk érte, és ezzel nem voltunk egyedül. Amikor szüleinkkel Angliába utazunk, Stonehege-ből képeslapot küldtünk neki, mert erről az építészeti különlegességéről is tőle hallottunk először. Legendás rajzszakkört vezetett...

Ágopcsa Marianna: Andreescu évszakai

Titkolt, de szinte rögeszmés alázata ez a festészetnek mint cselekvési formának. A festészet egyelőre egyszerű és fáradalmas művelet, hiányzik belőle az eksztázis. A művészet csodáját a munka vallása helyettesíti.

Mezei József: Molnár Dénes – szöveggel

Molnár Dénes mint karikaturista nem gúnyrajzokat, hanem torzképeket készít, melyek nem mindig és nem főképpen nevettetők, s ha megdöbbentenek is, nem elkeserítők, hanem katarktikus hatást gyakorolnak minden egészséges itélőképességű és gondolkodású emberre.

Muhi Sándor: Szatmári képzőművészek emlékezete 2. – Alkotók a két világháború között

Sarkadi Sándor igazi polihisztor, reneszánsz ember volt. Többek között festő és szobrászművész; azért többek között, mert eredetileg Budapesten fizika–kémia szakos tanári oklevelet szerzett, ezzel párhuzamosan járt az iparművészeti főiskola kurzusaira.

Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata

Ha meggondolom, hogy például a franciák mit hoztak ki a saját romantikájukból, filmtörténetüknek szinte első percétől fogva, hogy mit hoztak ki Dumas-ból, aki Jókainak a bokájáig sem ér, vagy akár Victor Hugóból, akkor elszomorodom Jókai Móriccal együtt.

Székedi Ferenc: Útjelző – Demeter Ervin könyvéről

Demeter Ervin két évszámban vonta meg az adattárba való bekerülés határvonalait: 1920 és 1970. Hogy miért éppen ez a kettő, az kiderül a szerző és az erdélyi műkritikusok, művészettörténészek legidősebbjének, Banner Zoltánnak az előszavaiból.

Muhi Sándor: Szatmári képzőművészek emlékezete I.

Az 1871-ben létrehozott budapesti mintarajziskola a múlt századfordulón már térségünkben is érezteti jótékony hatását, ennek egyik kézzelfogható eredménye az itt végzett Bartók Lajos (sz. 1851. Szatmárnémeti) szatmári tevékenysége...

Kacsir Mária: A paradicsomon kívül

Harag a viszonyt Ádám és a ,,tömeg” között másképpen látja, mint a Tragédia többi rendezője látta eddig. Ez a megduzzadt tömeg, amely itt tolong a tág, de neki mégis szűk színpadi térben, ez a tömeg se nem rút, se nem szép, olyan, amilyen: ez maga az emberiség.