LÁTVÁNY

Sokszor előfordul Michelangelo szobrain, hogy a legfinomabban csiszolt részletmintázás a márvány egészen nyersen hagyott felületeivel váltakozik. Engedményre nem volt hajlandó: a fantázia, amely a szobrokat megteremtette, nem helyettesíthető akarattal.

Baal és Moloch, Dido és Aeneas, Cato és Hannibál, aztán Karthágó romjai: a földdel egyenlővé lett varos. Mese, történelem, mitológia: Tunisz múltja. S a lerombolt ország újravirágzik a rómaiak idején, ennek emlékeit láthatjuk most...

Már életében tudta minden értő, művészetre fogékony ember, mindenki, aki közelébe férkőzhetett, hogy nem közönséges ember. Hogy a legnagyobbak közül való. Hogy még az óriások korából is kimagaslik. Pápák, fejedelmek versenyeztek a szolgálataiért.

Az az öröm, amikor a néző, a vásárló óhaja találkozik a művész elképzelésével, szándékával. Ilyenkor könnyen létrejöhet az egyezség, olykor akár ajándékozás formájában is. De nagyon fontos, hogy az ember az autonómiáját megőrizze.

Igen jelentős a művészettörténeti, műkritikusi tevékenysége a szatmári születésű Borghida Istvánnak, aki évtizedekig volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet művészettörténet-tanára. Számos cikk, tanulmány szerzője...

Titkolt, de szinte rögeszmés alázata ez a festészetnek mint cselekvési formának. A festészet egyelőre egyszerű és fáradalmas művelet, hiányzik belőle az eksztázis. A művészet csodáját a munka vallása helyettesíti.

Molnár Dénes mint karikaturista nem gúnyrajzokat, hanem torzképeket készít, melyek nem mindig és nem főképpen nevettetők, s ha megdöbbentenek is, nem elkeserítők, hanem katarktikus hatást gyakorolnak minden egészséges itélőképességű és gondolkodású emberre.

Sarkadi Sándor igazi polihisztor, reneszánsz ember volt. Többek között festő és szobrászművész; azért többek között, mert eredetileg Budapesten fizika–kémia szakos tanári oklevelet szerzett, ezzel párhuzamosan járt az iparművészeti főiskola kurzusaira.