Muhi Sándor: Zárdatemplom II.

Muhi Sándor: Zárdatemplom II.
A bejárati részben két megtisztított, szépen felújított szobor fogadja az ide érkezőt. A Szűzanya valamint Szent József szobra a kis Jézussal. Kiváló munkák, az első ide érkező nővérek hozták magukkal Ausztriából.

Szekernyés János: Érett kalászok

Szekernyés János: Érett kalászok
Világszerte reneszánszukat élik az iparművészetek. Nálunk különösen a textilművészet fejlődött páratlanul gyors ritmusban az utóbbi esztendőkben, évtizedekben. Serkentőleg hatottak a textiltervezés erőteljes kibontakozására az ipar, a korszerű építészet, a modern…

Muhi Sándor: Zárda I.

Muhi Sándor: Zárda I.
Aki először pillantja meg a Ştefan cel Mare/Kazinczy utcán a szatmárnémeti „Zárdát”, annak feltűnik monumentális egyszerűsége, egysége. Sokkal jobban érvényesült ez a jelleg abban az időszakban, amikor az egységes célt szolgáló épületegyüttes hatalmas parkot ölelt körül.

D. Varga Katalin: Igazi szobor, igazi térben

D. Varga Katalin: Igazi szobor, igazi térben
Grozdea könyve felöleli a környezetalakító művészetek minden ágát: a dekoratív térszobrokat a faliszőnyegeket, a freskókat, a mozaikokat is, s logikus magyarázatát nyújtja annak, hogyan adta át a sok száz éves múltú freskó a helyét mindinkább a mozaiknak.

Muhi Sándor: Madarassy György Keresztútja

Muhi Sándor: Madarassy György Keresztútja
Ezek a pasztellképek nem másolatok, mint az egyházmegye legtöbb keresztútja, hanem önálló művek. A festő szürrealisztikus hangulatú kompozíciói mintegy predesztinálták ennek a feladatnak az elvégzésére.

Muhi Sándor: Kiszner Édua – egy vizuális művész kalandjai

Muhi Sándor: Kiszner Édua – egy vizuális művész kalandjai
Érdeklődése előterében mindig a hajlékony, szép, harmonikus felépítésű, a tudást, a csodákat önmagában hordozó ember, a természet elidegeníthetetlen része áll: kiválva, belebonyolódva, beleolvadva, olykor kibékíthetetlen ellentmondást sugallva természetes vagy mesterséges környezetével.

Muhi Sándor: Szent János-templom, Hildegárda

Muhi Sándor: Szent János-templom, Hildegárda
A bejárat feletti kis toronyfülkében őrizték befalazva a ferencesek könyvtárát a kommunizmus éveiben. A ferencesek rendjét 1951-ben számolták fel, a rend tagjait az állami hatóságok kényszerlakhelyekre szállították. A ferences könyvtárat 1990-ben szabadították ki.

Muhi Sándor: A Hildegárda (Szent János-templom) belseje

Muhi Sándor: A Hildegárda (Szent János-templom) belseje
Radikális átalakítások dr. Tyukodi Mihály plébános idején (1976-1979) történtek. Ekkor számolták fel liturgiai meggondolásokból az oldalsó mellékoltárokat, majdnem az átalakítások áldozatává vált a szószék gyönyörű korlátja, a mellékoltárok eltüntetése megbontotta a belső tér összhangját.