George Sbârcea: Tűnődés Erdős I. Pál műtermében

George Sbârcea: Tűnődés Erdős I. Pál műtermében
Rajzain, melyekben egy ős ábrázoló egyéniség csodálatos körvonalai bontakoznak ki, valami kifinomult költői hangulat uralkodik. Mert Erdős I. Pál, a grafikusművész, elsősorban – költő! A rajzot az élet bonyolultságának, s ugyanakkor az élet megható egyszerűségének a felmagasztalására szánja.

Muhi Sándor: Ezért utánozhatatlan – Tibor Ernő

Muhi Sándor: Ezért utánozhatatlan – Tibor Ernő
Tibor Ernő jó száz éve pontosan tudta, hogy csak hittel, elkötelezettséggel, korszerűen, szinkronban a legújabb európai irányzatokkal lehet, érdemes festeni. Szerénynek, egyszerűnek tűnik a Nagybányai táj című olajképe, mégis sokat elárul látásmódjáról, egyéni stílusáról.

Ágopcsa Marianna: Új, műértő közönségért

Ágopcsa Marianna: Új, műértő közönségért
Képtárszervezési akciónkban fontos szerepet játszik a korszerű művészet támogatása, a közlendőben és a kifejezésben egyaránt mai, az új kifejező lehetőségeket kereső művészet vállalása. A képtárnak tükröznie kell művészetünk sokrétű gazdagságát...

Muhi Sándor: Brutális szatmári brutalista építészet

Muhi Sándor: Brutális szatmári brutalista építészet
A hatalmas, nyers betonfelületek félelmet keltenek, de egyben félelemről is árulkodnak. Különben mire valók lennének az ablakokat védő és takaró oldalsó betonlapok, a szűk, könnyen eltorlaszolható bejáratok. A főbejárathoz keskeny, ösvényszerű út vezet...

Murádin Jenő: A téma forradalmai

Murádin Jenő: A téma forradalmai
Téma lesz, ami még soha sem volt az. A gép, a melléje láncolt munkás, a nyomornak most már a romantikán túli objektivitása, a zsánert messzire kerülő valóságábrázolás. Téma lesz mindez olyan esztétikai szempontokon túllépő végletekig, melyek az avantgarde-kiáltványokig vezetnek.

Ágoston Hugó: Egyházaink nem ismerik el Dionüszoszt

Ágoston Hugó: Egyházaink nem ismerik el Dionüszoszt
Az istenek ünnepe (1635) festmény az olümposzi isteneket ábrázolja, amint Thetis és Peleus esküvőjét ünneplik, az asztal közepén Apolló koronával (nem Jézus), az előtérben pedig Dionüszosz: a bor istene, a Szajna istennőjének atyja.

Kovács András: Asztalos Sándor arcképcsarnoka

Kovács András: Asztalos Sándor arcképcsarnoka
Legnagyobb sikeremnek azt tekintem, hogy 1968-ban a franciaországi Périgeux város 9. nemzetközi szalonján tiszteletbeli meghívottként vehettem részt, s ott az én fényképem is hozzájárult, hogy a román országos szövetség aranyérmet nyerjen.