A HÉT50

A következő generációban kétmilliárd utód közül félmillió születik öröklött betegséggel, csak azért, mert szüleik atombombát robbantottak. A sugárhatás nem kíméli a központi idegrendszert, a szemlencsét és egyéb szöveteket.

Már bizony ön nagyon ravasz egy ember. Azt írja, hogy az ön aranymondásait csak az okos emberek értik meg. Bennünket ez a kijelentés nem vesztegetett meg, és tudatjuk tisztelettel, hogy mi ostobák maradunk az ön aranymondásaival szemben.

Újraolvastam az angol hadsereg kiképző őrmestereinek hagyományos hangnemében rám parancsolt tanácsokat, s úgy éreztem, hogy tulajdonképpen nem is vágyom olyan nagyon a hosszú életre. És megerősödött bennem az az elejétől fogva kísértő gyanú, hogy e figyelemreméltó könyv szerzője álnéven ír.

Építész, író, néprajztudós, demokrata politikus. Sokoldalú foglalatosságából még fűzhetnénk egyet-kettőt Kós Károly arcképéhez. Ma már mind ritkább az ilyen ember. Reneszánsz ember, mondhatjuk rá.

Diadalt érez, zengőt és ünnepélyest, és gyermeki örömöt érez, akimost őt köszönti. Öt, aki a legcsendesebb köztünk.

Jó, hogy a tökéletesség és a teljesség gyakran, ha nem is reménytelen, de hosszú tartamú várása helyett, Varró János a kilencvenéves Kós Károly és az erdélyi olvasó asztalára helyezte xéniaként, ünnepi ajándékként ezt a kis könyvet.

Mintha Zeusz vagy a minósziak és előzőik egykori főistene vetne egy-egy jóindulatú mosolyt Kolozsvár felé, ahol ezredévek múltán valaki az ő tiszteletére alkotott.

Egyik szerző a hazai magyar természettudományos szakirodalomnak a sajtóban való jelentkezését követi nyomon, különös tekintettel az éppen száz éve indult Erdélyi Múzeumra, egy másik szerző az ismeretterjesztő közírás hazai sajtóbeli sorsát vizsgálja.

Carl Sagan, a Cornell Egyetem tanára, aki többek között a Földön kívüli civilizációk kérdésével is foglalkozik, egyáltalán nem túlzott, amikor kijelentette: „A Pioneer–10 útja olyan esemény, amely örökre beíródik az emberiség történetébe.“

1950-ben a Horia Hulubei akadémikus által kezdeményezett Akadémiai Fizikai Intézet munkatársa lett, amely később a kolozsvári Atomfizikai Intézetté önállósult.