VÉLEM ÉN

Például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. Amikor szerencsés a csillagok állása, ezek a népek egy ilyen hungaropannon mártásban össze is olvadnak...

Intézmény, amellyel összefüggésben ember alkotta törvények születnek, jogok és kötelességek illetik, miként az államot is az egyházzal szemben, amely jogok és kötelességek nem isteni eredetűek, hanem a törvényhozás alkotja meg azokat.

Senkit sem kell lélektelen magolásra rábírni, hanem csak arra – mint sok egyéb téren is –, hogy tanuljon meg gondolkodni. „Anyanyelvül“ gondolkodni. Sok-sok könyvespolcon és éjjeliszekrényen be nagyon elférne egy ilyen antológia.

Muszáj megérezni a fuldoklás ízét, hogy majd kellően tudjuk respektálni a következő, szinte bizonyosan megint egy hatalmas átverésre épülő rezsivágást, amikor – a megfelelő időben az összevont önkormányzati és EP-választás előtt – megérkezik.  

Elképzelhető olyan esztelen is, aki útlevelet követel az ellenség katonáitól... Ezek a súlyos mérgezési tünetek azért veszedelmesek, mert primitív, de nem indokolatlan kérdéseket hoznak felszínre. Maguk a támadók és hódítók is magukkal viszik...

„Ajándékok hónapja – kiváló minőség – elnyűhetetlen"… Többször is el lehet olvasni, mert mintásan ismétlődik, mint a tapétavirág, amelyről már Morgenstern megmondta, hogy nem szabad lóugrásban követni, mert belepistulhat az ember.

Nahát, mindjárt vége a napnak, és a közélet izgalmai közepette csak most figyeltem fel rá, hogy állítólag ma van a Nagymamák Világnapja! És most már túl késő van ahhoz, hogy mozgósítsam a családot haladéktalan megünneplésemre.

Értjük mi ezt persze. A hivatali nyelv semleges, és aggályos lenne, ha egy túlzottan erős megfogalmazás miatt perindítási kihívásokkal kellene küszködnie, ami akadályozná a jelentés egyébként komoly és valós tartalmaihoz való hozzáférést.

Falun élő tanítványom elmesélte, miből tengődik a jegesük. Ha tavasztól őszig meghal valaki, és nem temethetik el egy-két napon belül, akkor a ravatalozó melletti hullakamrában jégtáblák közé fektetik.

Amúgy nemcsak azt ígérték meg, hogy ezentúl minden törvénymódosítás előtt konzultálnak velünk, hanem azt is, hogy nem lesz megszorítás. Aki pedig a saját élethelyzetében megtapasztalja, hogy neki bizony hazudtak, gondolkozzon el rajta...