VÉLEM ÉN

A nyomozás adatai szerint Schadl úgy intézte a karon belüli konfliktusokat, illetve úgy „szabadított fel” ismét értékesíthető végrehajtói pozíciókat, hogy fegyelmi eljárásokat indított a neki nem fizetők ellen.

A személyi igazolványom kiállításakor a budapesti közhivatalnok precízen bekörmölte volna az okmányomba – a születési hely rovatba a Romániából nagy nehezen megszerzett – román nyelvű – születési anyakönyvi kivonatból, hogy Sfintu Gheorghe...

„Mert igazam, igazam volt” – írta kétségbeesetten, és aki ma olvassa verseit, cikkeit, annak kétségbeesetten kell rádöbbennie: igaza, igaza van. Mindenben igaza van ma is. Minden gondolata, sora, szava kétségbeejtően aktuális.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója belekezdett egy hegyi beszédbe a statikus összeférhetetlenségről, és a nyílt hatalmi zsarolásról, amelynek Magyarország issza meg a levét. Jó sokáig nyomta a sódert, de Szöllősi Györgyi félbeszakította, és újra megkérdezte, hogy le akart-e vetetni orosz oligarchákat a szankciós listáról a miniszterelnök...

Ami engem illett, sokkal boldogabb lennék, ha a művelt és egészséges magyarok millió miatt tartoznánk – legalább az európai középmezőnybe. A középhatalmi álmok kergetője meg csak járjon focimeccsekre a Nagy-Magyarországos sáljával.

A gondolatot azzal szemléltette, hogy ha róla valaki azt írja, hogy ő kannibál, akkor az első olvasó még kételkedik, a második már elgondolkodik ennek az igazságán, a sokadik pedig már hitelt fog szavazni ennek a feltevésnek.

Van nekünk erről egy történetünk: volt egyszer egy Népszabadság, amelyet éppen abban a pillanatban sikerült kivégeznie a NER-nek, amikor az idegenszívű osztrák Pecinától a legmagyarabb gázszerelőhöz került.

Ez a negyedik kétharmad valóban sok embert összetört, önbecsülésüket, állampolgári méltóságukat porrá zúzta. Ösztönösen érzik, hogy a megoldás, akárcsak Horthy és Kádár alatt, ismét kitolódott a végtelenbe és a véletlenbe...

„A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot.” Hát erről van szó. Aki uralja az adott ország médiáját...

Az egyik bulvárlap redakciójában dolgozott egy idős újságíró. A társasági hírekre szakosodott, és furcsa foglalatosságra szánta el magát. Ha hallotta valakiről, hogy rossz bőrben van, megírta a nekrológját. Majd a szöveget elhelyezte egy mappában...