VÉLEM ÉN

Jobban utána kellett volna nézni, kétségtelen - de a legfájóbb az, hogy jobban kellett volna emlékezni! Hiszen a mi-barátunk-Bíró Gáspár, Gazsi 2014 februárjában meghalt! És most mindhiába emlékszünk, rekonstruálva, erre is, az akkori döbbenetre...

„Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Na és a kedvencem: „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”,

Én a hólabda effektusban reménykedem: talán most – ezernyi zsibbadt vágyból, lesz végre egy közös akarat. Mielőtt elmennek azok a fiatalok, akikben még ott ez elszánás. Talán ők nem unják meg, itt akarnak élni, tanulni, dolgozni.

Szabad-e a győzelem-vereség dimenziójában említenünk a "legyenek-e szankciók Magyarország ellen, vagy sem" dilemmáját, miközben ha nem jön pénz az egész társadalom veszít, ha meg jön, akkor ugyanaz folytatódik, ami eddig történt?

Az újmódian romantikus pátosznak köszönhető, hogy Kurz filmjében sosem bántó az árnyalás hiánya. Egyszerűsít, de amit leegyszerűsített, azt olimposzian tiszta fényben és egyértelműséggel mutatja föl, a személyes vallomás elevenségével és erejével.

Hazahoztam, megvan. A mi akváriumunk helyét soha semmilyen térképen be nem karikázta nekem senki. És soha senki nem mondta még a tengerparton, hogy ne mulasszam el megnézni. El is mulasztottam. Jó későn jöttem csak rá, hogy hol van.

A kormányinfón, nemzeti konzultációkon nevelkedett nép amúgy is elhiszi, hogy a háború a hiperinfláció egyedüli oka, mindenért a Putin-ellenes szankciók a felelősek, és Európa a vesztébe rohan. Viszont az ő kormánya megvéd mindenkit...

Kiabálni fognak, ha lenyomnák őket. A Bírói Tanács visszakapta jogosítványait: ha ezek eddig is meglettek volna, véleményük ellenében nem lehetett volna senki a Kúria elnöke. A rendszer falai állnak, de rések nyíltak bennük.

Ha a miniszterelnök péntek reggeli interjújáról tűnődöm, nem sietem el a nyilvános morfondírozást. A rádió mellett meghallgatom ugyan, sőt cédulázom is a legfontosabb megállapításokat. Mégis megvárom, hogy a kommunikációs stáb elvégezze a munkáját...

Az emlékezet mélyéről az is fölmerült, hogy egy másik külföldi üzletlánccal kis híján perre ment a szerkesztőség, az ugyanis nem akarta befogadni az új hetilapot. De aztán az Aldit meggyőzték az eladási számok, a bírósági hercehurca elmaradt.