VÉLEM ÉN

Szépséghibái nyilván voltak ennek az egymásraborulásnak, de az ország fejlődött, a bérek, nyugdíjak rohamtempóban nőttek, olyannyira, hogy az a költségvetést is földhöz vágta. A választások mégis tragikus eredményt hoztak...

Mondhatjuk (mondhatja bármelyik politikai tömb), hogy ez még kevés. De egyrészt máris sokkal több, mint amennyi gesztust mondjuk 2009-ben Orbán a nem a legszorosabban vele tartóknak tett (emlékszünk: "csak a Fidesz!").

Aprozár – mindenki így mondta. Az „aprozár” környékén mindig érezhető volt a friss/állott zöldség és gyümölcs jellegzetes illata/szaga. „Aprozár”-szaga volt. Az én generációm még 1990 után is, jó ideig az „aprozár”-ba járt zöldségért/gyümölcsért.

A következő évben ismét zsúfolt a templom, a pap bácsi megint mondta: – Jézus Krisztust a Gecsemáné kertben elfogák, megvesszőzék, majd keresztre feszíték. Erre felkiáltott a cigány: – Mééé ment oda a bibás, hát tavaly is ott kapták eeee!

Nevezett Otmar, mielőtt kinevezte volna önmagát herceggé, szerény tisztviselőként tengődött a nyugat-németországi Marburg városában, míg egy szép napon aztán észrevette, hogy a pénz egymagában nem boldogít. Mármint másokat...

Napjainkban országunk vezetői számára a betegségekkel küzdők, a rokkantak, nemkülönben az öregek csak bosszantó, felesleges, s ha lehetséges, eliminálandó terhet jelentenek. De ne feledjük, e megvetett népség is fejenként egy szavazattal bír!

A 2010-es választási győzelmét követően a Fidesz a szimbolikus politikát tettekre váltotta: gőzerővel zajlik a köztársaság, a jogállamiság, a nemzeti szellemi örökség lerombolásának folyamata, a kulturális talibanizmus.

A kis herceg rémülten szedelőzködött. "Hallod-e, Nemzeti Ügyek Kormánya, te vagy a legnagyobb faszfej széles e világon – bukott ki belőle. – Bejártam az összes kisbolygót a közelben, és ekkora köcsögöt sehol se láttam! Hát ember az ilyen? Nem is ember: gomba!"

A December Gyönge Gyermeke hamarosan születik, lesz-e hol fogadni, lesz-e miben fogadni, van-e idő rá, van-e figyelem rá? A legfontosabb kérdés, ha van olyan, az, ami a sok fontos között, helyett a lényegesre, az egyetlen szükségesre kérdez rá.

Magyarországon a kóklerség egy szakma lett, és mivel nem olyan nagyon nehéz kiképeznie magát valakinek erre a szakmára, és nagy a kereslet, a felhozatal is elég nagy. Erre esetleg rámehet a jövőnk. Nem fogom politikusok nevét beleírni ebbe a cikkbe...