VÉLEM ÉN

A parlamenti vizsgálóbizottság számára érdekes kérdés volna az „ajándékozás” feltárása. Például az, hogy a 30 milliárdot (vagy még többet) ki, milyen szervezet utalta át az eladóknak. Vajon nem állami – közpénz – forrásból érkezett a magánemberek számlájára?

Ajándék lónak és lapnak ne nézd a fogát, így aztán a Gazdasági Versenyhivatal se firtatta a dolgot. Nem is tehette: a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az egész vállalkozást, amelyre a versenyszabályok nem vonatkoznak.

A professzor dühöngött, mert a diák nem a fizika törvényeit (a légnyomáskülönbséget) használta. Bohr viszont elismerte, hogy a válasz abszolút helyes, de mivel nem bizonyított fizikai tudást, javasolta, adjanak a fiúnak hat percet, hogy szóban mutasson valami relevánsat.

Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után még mást mondott a Tarlós István veresége miatt szemmel láthatóan csalódott akkori miniszterelnök. Miközben az ország narancsba borult, Budapesten a Fidesz gyakorlatilag labdába sem rúgott.

A történet bizonyítja, hogy a politikai bűnök-hibák nem maradnak következmények nélkül. A romániai magyar szervezet hosszú idő óta először hozott valóban kifogástalan elvszerű döntést, miután egy évtizeden át Orbán Viktor proxyjaként viselkedett.

Orbánt elemezni az intellektuális zavarosban halászás minősített esete. Beszédei egy halom fél- és negyedigazságból, fárasztó közhelyből, csúsztatásból, nettó hazugságból egybe gyúrt massza, szóval jobb tőle távol maradni.

Magyar kulturális örökségről van szó, a 154. évfolyamában járó Népszaváról. Benne a nekem különösen kedves, Ignotus Pál és József Attila által alapított Szép Szó melléklettel. Erről kevés szó esik. Több a görgetett adósságról, kifizetetlen nyomdaszámlákról...

Az újságban megjelenő baloldali reprezentánsok komoly hányada egy korábbi államból vagy állami befolyású szervezetből, nagyobb önkormányzatokból és nem csekély részben vezetői pozíciókból jön. Közülük sokan reformerként élték át a rendszerváltást...

Ami Európát illeti, Amerika itt is önmaga ellen dolgozik. Trump szinte rákényszeríti Európát a szakításra, még olyan „természetes szövetségesek” esetében is, mint Nagy-Britannia. Európát Oroszország satujába fogva tolja, csak tolja, bele az önállóságba.

A lakosság nem kis részében lappangó antiszemitizmust ébresztették fel és tették legitimmé. Amikor a 2026-os választások előtt az ellenségeket főleg a határokon kívül találták meg, a plakátokon megjelenő Zelenszkij-ábrázolás ugyanezt a húrt pendítette meg.