VÉLEM ÉN

Ahmadinezsád tavaly államfőnek kijáró biztonsági kíséretet kapott, jóllehet a kormány szerint nekik semmi közük nem volt a látogatáshoz. A mostani látogatás körülményeit egyelőre jótékonynak aligha nevezhető homály fedi. Jó lenne ezt a homályt mielőbb eloszlatni.

Most pedig a tizenkét hengeres benzinfaló Bukefalloszán belovagló Trump elnök lidércesen idióta Amerikájában (ami több mint az egykori Egyesült Államok, magába foglalja a fél világot, a másik feléről meg nem vesz tudomást) újra felállítják ezeket a szobrokat...

Most, hogy a Mészáros nevű szalmabáb töredelmesen bevallotta, hogy a Magyar Péter-jelenség egyesegyedül az ő lelkén szárad, megint be kell látnunk, hogy a rendszer, vagyis a milliárdos Magyarhoz intézett levelének valódi szerzője, tényleg nem ért semmit.

Az elnöki rendszert a regnáló kormánypártok üresítették ki kétharmados kormányzásuk során: rendre szalmabábként viselkedő pártkatonákat küldtek a Sándor-palotába, akikről mindent elmond, hogy Schmitt Pál és Novák Katalin etikai okokból lemondani kényszerültek...

Inkább akkor pislogok egyet, amikor olvasom, hogy a Megafon tavaly 5,8 milliárdból gazdálkodott, de ez sem volt elég, állítólag brutális veszteség lett a vége annak, hogy vasszorgalommal próbálták helyretenni az ellenség tényekké „maszkírozott” állításait.

Magyarország szuverenitása úgy kalkulált, hogy ha mégsem annyira sürgős a dolog, akkor felesleges volt a pánikoltatás, no pláne az ő pánikolása, de csak bedőlt a fránya propagandának, mert hiszen ki szereti, ha veszély fenyegeti – magyarázta reakcióit.

Orbán jövőképében Ukrajna egy Oroszországnak alávetett, katonailag legyőzött és gazdaságilag kivéreztetett zombiállam, a régió pedig egy NATO-védernyő nélküli, az orosz érdekszférához sorolt ütközőzóna.

Az ukrán is „szabad fajta, szabadon tenyészik, nehezen hajlik a térde, engedelmesség helyett a saját feje után megy”. Ha volna kedvünk nevetni, hát a hasunkat fognánk, ahogy a kormányfő Európa szabadságát félti az EU-tól...

Világos, hogy Orbán nem barátságból tette gazdaggá a világhülye gázszerelőt, hanem azért, mert az ő nevén tartja a pénzének egy részét. A buta stróman némaságának pedig fizetsége, hogy luxus életmódot folytathat belőle, mint valami lottómilliomos.

Az a benyomásom, hogy 1977-ben Esterházy még csak a képmutatást, az álszentséget akarta jellemezni. De már itt is túllépett az egyénítésen, mondása mégis a Kádár-korszak kulcsmondatává csupán a regény megjelenése után vált. Szállóigévé pedig 2010 után.