VERS/ZENE

Hogy Petőfi nem volt vallásos a szó általános értelmében, annak csak az lehet a magyarázata, hogy vallási energiáit transzponálta valami másra, vagyis hogy a maga módján volt vallásos. Petőfi vallásossága a szabadság imádata volt.

"... lekísértem / a Trabantig, amely ott sárgállott a nyári / napsütésben, mutatta, hogy éppen / rászállt egy légy a csomagtartó fedelére, / és abban a helyben felfordult, ez ilyen, / nézett rám nevetve..."

Annyi kínkeserves készülődés, bujkálás, nyomás, kerülőutak fáradalmainak végigszenvedése után, íme, a mutatvány, amire készülődtünk, egy pillanatig tart, nem is valódi, talán eszmei síkon valósulhat meg csak.

Nemes Nagy Ágnes, helyzetét tekintve, "között"-ember és költő. Ott van ő Erdély és Magyarország között (a szülők az első világháború elől menekülve költöztek a Partiumból Budapestre), béke és háború között, régi és új(nak készülő) világ között, írás és elhallgatás között...

Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében.

Hát elkergettem ezt az évet is,
hónak öltözve most megy éppen el.
Tudom, hogy vagy, csak nem velem, nem itt,
de minden rendben mégis: létezel...

"Sokszor szerettem volna nekik odakiáltani, mikor a nagy kurázsinkat magasztalták és félelmetes harckészségünkről dithirambusokat zengtek: szemfényvesztés az egész! Ti azt hiszitek, hogy én vad oroszlán vagyok, pedig én csak Zuboly vagyok, a takács!"

"... elhiteti velünk, hogy egyszerű érzelmet közöl, de közben tudatunk, féltudatunk olyan mezőit érinti fényeivel, árnyaival, amelyekről ugyancsak nehéz volna racionálisan értekezn."

Az orosz Wikipédiából kiderült: nem népdal-eredetű, nem is cári idők romáca; szövegírója egyértelműen ismert (Iszakovszkij), az elterjedt muzsika hangszerelője pedig az ugyancsak ismert Blantyer...