Markó Béla: Erdélyi útikönyvek (Születésnapi levél Bodor Ádámnak)
Biztos, hogy van valahol egy másik bejárat.
Ahol mindenki idegen. Az is, aki soha ki sem mozdult. Nem a főúton kell jönni. Nem a kivilágított színpadon. Csak hátul.
A kulisszák mögött. Egy füstölgő, ócska
autóbuszban. Eljutni azok közé, akik valóban élnek még. Akik még halnak is.









