A Tisza-szigetek nem egy pártközpont döntéséből születtek. Nem szervezeti utasításra jöttek létre, hanem helyi emberek, felelős polgárok kezdeményezésére. Különböző világnézetű, különböző hátterű polgárok álltak össze egy közös cél érdekében: hogy változást érjenek el Magyarország politikai életében. Ez a cél teljesült. A választási győzelem azonban nem a történet vége, hanem egy új korszak kezdete. Most először kell feltenni a kérdést: mi lesz a szigetek szerepe a továbbiakban? Erre három lehetséges válasz létezik.
Az első lehetőség, hogy a Tisza-szigetek, funkciójukat betöltve, a győzelmi ünnep elmúltával fokozatosan feloszlanak. A közös cél teljesült, a résztvevők visszatérnek saját politikai vagy civil közösségeikbe, és a hálózat történelmi szerepe lezárul.
A második lehetőség, hogy a szigetek fokozatosan a kapcsolódó párt szervezeti rendszerének részévé válnak. Ez természetes folyamat lehet, hiszen minden politikai párt törekszik arra, hogy stabil helyi szervezeteket építsen ki, amelyek segítik a működését és a kapcsolatát a választókkal. A szigetek mozgalma pedig szoros kapcsolatot tartott a párttal. Ezt a szándékát a párt ki is nyilvánította, felelősét kijelölte. Ha a Tisza Párt valóban egy mindenki számára nyitott részvételi rendszert épít, az akár hasznos előrelépés is lehet. De egy részvételi platform még nem testületi demokrácia.
A kérdés nem az, hogy a társadalomnak kell-e támogatni egy pártot, vagy sem. A kérdés nem az, hogy az állampolgárok elmondhatják-e a véleményüket. A kérdés az, hogy létrejöhetnek-e olyan autonóm közösségek és testületek, amelyek nemcsak véleményeznek, hanem befolyásolhatnak, akár a döntéshozatal intézményes szereplőivé is válhatnak. A kérdés tehát nem az, hogy a szigetek szolgálnak-e, hanem hogy kit szolgálnak. A társadalom képes-e megőrizni saját, önálló hangját akkor is, amikor már a választási cél teljesült?
A lehetséges harmadik út túlmutat a választási politikán, és hosszabb távú társadalmi jelentőséggel bírhat. A szigetek megőrizhetik az autonómiájukat, és fokozatosan olyan helyi közösségekké fejlődhetnek, amelyek nem valamely párt végrehajtó szervei, hanem a helyi társadalom szervezett vélemény-integráló testületei. Egy ilyen közösség nem a politikai hatalom megszerzésére törekszik. Nem jelölteket állít. Nem pártként működik. Feladata az, hogy figyelje a közügyeket, megvitassa a helyi és országos kérdéseket, nyilvánosan és félreérthetetlenül megfogalmazza, artikulálja a közösség álláspontját.
